MH/ MTI
2024. augusztus 11. vasárnap. 6:34
Nicolás Maduro a legfelsőbb bíróságról távozva beszélt erről, amelyhez augusztus 1-jén a megválasztása érvényesítése céljából nyújtott be beadványt.
„Ami a tárgyalásokat illeti, úgy vélem, az egyetlen ember, akinek tárgyalnia kell Machadóval, az a főügyész” – jelentette ki Maduro újságírók kérdései válaszolva.
Maduro meghallgatásával a legfelsőbb közigazgatási bíróság befejezte az általa beidézett elnökjelöltek és politikusok meghallgatását. Maduro választási ellenfele, Edmundo González Urrutia a szabadságát féltve nem jelent meg az idézésre. Machado pedig illegalitásban él.
A bíróság elnöke, Caryslia Rodríguez hétfőn közölte, hogy a testületnek 15 napos, meghosszabbítható időtartam alatt kell meghoznia az ítéletet.
„A bíróság folytatja az augusztus 5-én megkezdett szakértői vizsgálatot, hogy végleges választ adjon a beadványra”. Rodríguez emlékeztetett: mivel a bíróság a választási ügyekben döntő legmagasabb szintű bírói testület, a döntései ellen nem lehet fellebbezni, és kötelező érvényűek.
A megfigyelők többsége szerint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a rendszer lekötelezettje.
„Amit a bíróság mondani fog, az a köztársaság törvénye, ez szent ítélet lesz” – fogalmazott az elnök.
A nemzeti választási bizottság augusztus 2-án hirdette ki Madurónak a július 28-i voksoláson a szavazatok 52 százalékával aratott győzelmét, de számítógépes kalózkodásra hivatkozva nem tette közzé a szavazatszámlálás teljes eredményét és a szavazókörök jegyzőkönyveit.
Az ellenzék szerint – amely a saját szavazatszámlálónak köszönhetően nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyveket, amelyeknek a hitelességét Maduro elutasította – a választásból kizárt María Corina Machadó helyett induló Edmundo González Urrutia a szavazatok 67 százalékát kapta.
Machado tárgyalásokra szólított fel a demokratikus átmenet érdekében.
Az Egyesült Államok kolumbiai székhelyű nagykövetsége az X mikroblog portálon még pénteken arra emlékeztetett, hogy csak a párbeszéd, nem pedig a megtorlás teszi lehetővé Venezuela számára, hogy visszatérjen a demokratikus normákhoz, egyben az őrizetbe vett ellenzékiek szabadlábra helyezését követelte.
A választást követő tiltakozó megmozdulások során jogvédő szervezetek szerint 24 ember halt meg, Maduro szerint 2200 embert vettek őrizetbe.
Maduro sértő választ adott panamai kollégája, José Raúl Mulino ajánlatára, aki a CNN televíziónak adott interjúban megígérte, hogy a politikai átmenet érdekében segítséget nyújt neki, hogy harmadik országba távozzék. A venezuelai elnök azzal vádolta meg a panamai elnököt, hogy a „gringók” (amerikaiak) martaléka.
Panama megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amelynek értelmében Washington fizeti a Darién tartományon át Dél-Amerikából az Egyesült Államok felé tartó bevándorlók légi úton történő deportálásának a költségeit. Tavaly a veszélyes dzsungelen a jobb élet reményében átkelő mintegy félmillió bevándorló több mint 60 százaléka venezuelai volt.
Panama a tagja azon latin-amerikai országok alkotta csoportnak, amely megszakította a kapcsolatokat Venezuelával a vitatott július 28-i elnökválasztás után. A csoport tagjai Argentína, Chile, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Peru ás Uruguay.
Mulino regionális csúcstalálkozót hívott össze a választások eredményének megvitatására, és pénteken közölte, hogy hét elnök megerősítette a részvételét.
