A tudós közel fél évszázada a szív-érrendszeri betegségek életmódbeli orvoslásával vált elismertté, és e két terület összefüggéseit vizsgálva hangsúlyozta: ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Az összefüggés alapja számos közös biológiai mechanizmus, például a gyulladás, az oxidatív stressz, a mikrobiom változásai, a telomer és génexpresszió, az immunrendszeri funkciók változása, a szimpatikus idegrendszer túlterheltsége, stb. Ezért a kutatók elhatározták, hogy ugyanolyan intenzív életmódváltás hatásait fogják vizsgálni korai Alzheimer-betegeknél, mint tették azt évtizedekkel korábban korai stádiumú szívbetegeknél. Ugyancsak vizsgálták már ilyen metódussal a 2-es típusú cukorbetegeket, a magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel élőket és a korai prosztatarákkal küzdőket. Az eredmények szerint pedig az életmód szinte minden krónikus betegség lefolyására hatással van.
Már néhány hónap után mérhetők az eredmények
A szigorú feltételeknek megfelelő életmódváltás már 20 hét után eredményesnek bizonyult az alzheimeres betegeknél. A randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat során a részt vevő nők és férfiak többsége jelentős kognitív- és funkcióbeli javulást mutatott, gyógyszeres kezelés nélkül. Az eredmények ugyanolyanok voltak, mint az FDA (Amerikai Gyógyszerhatóság) által engedélyezett gyógyszerekkel történő kezeléseknél. (A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy sem a gyógyszeres, sem az életmódkezelés nem ígéri a betegség megszüntetését, csupán a romlás lassítását, korai szakaszban esetleg javulást.)
