„Koszovóban és Metóhiában idén szeptemberig súlyosbodásra számítok. Mert a quinta (USA, Nagy-Britannia, BRD, Franciaország, Olaszország) különböző nagykövetségek reakcióiból látom, hogy sokat fenyegetik (az önjelölt Koszovó Albin miniszterelnökét – a szerk.) Kurti, de nem tesznek semmit. Általában, amikor ez történik, az események veszélyesen alakulnak. Most ideális az idő egy (koszovói albánok által) a tartomány északi része elleni támadásra. A koszovska mitrovicai egyetem nyolcezer diákkal, akik mindig is védték a Kosovska Mitrovica déli és északi része közötti hidat, és megakadályozták az észak felé irányuló támadást, most szabadságon van” – mondta Vulin, aki a védelmi minisztérium, a belügyminisztérium és a Szerbiai Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) vezetője.
Kosovska Mitrovicát az Ibar folyó osztja északi és déli részre, amelyek mindegyike külön település. Az előbbi túlnyomórészt szerb, az utóbbi albán többségű. Az Ibaron átívelő híd és a szomszédos utcák 1998 óta többször is tüntetések és összecsapások színhelyei voltak, az utóbbi években pedig az önhatalmúlag kikiáltott koszovói köztársaság „rendőrsége” razziázott az északi, szerb városrészben.
Aleksandar Vučić szerb elnök azt is mondta, hogy zavargásokra számít, amikor a koszovói albán „hatóságok” augusztus 14-15-én megpróbálják megnyitni a közúti forgalom előtt a Kosovska Mitrovica déli „albán” és északi „szerb” része közötti hidat, és felszólította a NATO KFOR-kontingenst, hogy akadályozza meg az erőszakot.
Korábban Kurti és Djeljal Svečlja koszovói „belügyminiszter” többször is bejelentette az Ibar folyó hídjának megnyitását, amely évek óta a tartomány túlnyomórészt szerbek lakta északi része és a középső és déli területek albánjai közötti elválasztás szimbóluma.
