Megjelent a kormányrendelet a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről a nevelésioktatási intézményekben. Használatában korlátozott eszköznek minősülnek a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet elérésre alkalmas okos eszközök. Tanítási nap folyamán az általános iskola 1–8 évfolyamán, a gimnázium 5–12. évfolyamán, a szakgimnázium 9–13. évfolyamán. A törvény és a kormányrendelettervezet jelentős előrelépést jelent a gyermekek, kamaszok és fiatalok mentális egészségének védelmében, amelyet számos tudományos, szakmai és szakértői érv, kutatás, tanulmány támaszt alá.
A legfontosabb tudományos hátterű, gazdasági, pszichológiai szakmai érvek az okoseszközök, különösen az okostelefonok nevelés-oktatási intézményi korlátozása mellett:
1. Az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2023 júliusában megjelent, Technológia az oktatásban – GEM Report 2023 című globális oktatási monitoring jelentésében többek között az okostelefonok globális iskolai tilalmát javasolja, annak érdekében, hogy ismét a tanulók érdekei kerülhessenek előtérbe. Az okostelefonokat ki kell tiltani az iskolákból, hogy ne tudják elvonni a gyerekek figyelmét, javuljanak tanulási képességeik és kevesebb online zaklatás érje őket, fogalmaz a jelentés. A jelentés szerint a világ mintegy 200 különböző oktatási rendszerét elemezve mára 4 országból 1 kitiltotta a telefonokat az iskolákból, törvények, vagy ajánlások által. Kitér arra is, hogy az alkalmazó intézmények esetén javultak az iskolai eredmények. (UNESCO, 2023 július)
2. A 2023 December 5-én kiadott PISA (Programme for International Student Assessment, magyarul Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) jelentés szerint minden harmadik diáknak elvonja a figyelmét a digitális eszköz, amikor iskolában használja azt. (Pisa jelentés, 2023.12.05.)
3. Az okoseszközök jelentős, a normálisnál lényegesen magasabb dopamin (örömhormon) emelkedést okoznak a diákoknak, ezáltal minden más iskolai oktatási tevékenységet unalmasabbá, érdektelenebbé tesznek. (He, Q., Turel, O., & Bechara, A.,2021) A serdülő agy esetén elmondható, hogy hamarabb fejlődik a jutalmazásért, mint a gátlásért vagy önkontroll képességeiért felelős agyterület. Emellett a serdülők agyára erőteljesebben hat a dopamin és még inkább addiktív esetükben az okoseszköz, mint érett agyi struktúrák esetén. (Montag and Walla, 2016)
4. Az okoseszközök és okostelefonok iskolai jelenléte csökkenti a diákok közötti beszélgetéseket, interakciókat, személyes kapcsolatot, ami elengedhetetlen a megfelelő idegrendszeri fejlődésükhöz, ahogyan szociális készségeik és érzelmi intelligenciájuk hatékonyságában is negatív szerepet játszik (Kates, Wu, & Coryn, 2018).
5. Az okoseszközök figyelemelvonási képessége nem csupán a használat közben, hanem már ez eszközök elérhető közelségének tudatában is végbemegy. Ezért az okoseszközöket nem elég az iskolatáskába elrakni, szükséges az intézménybe lépve összegyűjteni és elzárva tárolni (Ward et al.,2017).
6. A személyes képernyők tanórai használata maga után vonja az „elérhetetlenség feloldását”, vagyis a fiatalok igen gyorsan a tanórai feladatról szórakoztató tevékenységekre váltanak (Lepp, Barkley & Karpinski, 2015).
Szerzők:
Hal Melinda, a Tanuláskutató Intézet kutatásvezetője
Pöltl Ákos, az Ifjúságkutató Intézet kutató-szakértője
