Khasieva elmondta, hogy a duzzanatnak számos fiziológiai és patológiai oka van, de ezeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindenekelőtt azt javasolta, hogy megértsük, milyen oka van a duzzanatnak: lokalizált (például csak a szem alatti területen) vagy generalizált (vagyis egyszerre több területen jelentkezik).
A terapeuta szerint a kóros, generalizált ödéma általában súlyos szisztémás betegségekhez társul. Ezek közé tartozik a krónikus szívelégtelenség, a krónikus veseelégtelenség és a májzsugor. Néha az ödéma tartós éhezés vagy előrehaladott rákos megbetegedés miatt is kialakulhat – ez az úgynevezett „éhezési” vagy „fehérjeszegény” ödéma.
Ha a duzzanat szimmetrikusan lokalizálódik a lábakon, a hasban, vagy ha az arcon masszív duzzanatok jelentkeznek azonnali orvosi ellátásra és kivizsgálásra ad okot.
Ezenkívül – jegyezte meg Khasieva – léteznek hirtelen fellépő, lokalizált duzzanatok, mint például a Quincke-ödéma, amely akkor jelentkezik, ha egy bizonyos kiváltó ok – allergén vagy gyógyszer – kerül a szervezetbe.
A terapeuta szerint az sem ritka, hogy vénás elégtelenségben lábödémát találunk: ezek általában az esti órákban a lábak fájdalmának és nehézkességének jellegzetes panaszaival párosulnak. Az arc súlyos duzzanatát kifejezett pajzsmirigy alulműködés kíséri – hangsúlyozta az orvos. „Egyes szedett gyógyszerek nem életveszélyes, de életveszélyes duzzanatot okozhatnak” – tette hozzá az orvos.
Végezetül Hasanova felszólított, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy a túlzott só- és cukorfogyasztás ödémához vezethet. Ebben az esetben ezek elmúlnak, ha az étrend normalizálódik. A zsírszövet által okozott folyadékvisszatartás miatti súlygyarapodás szintén okozhat ödémát – zárta a doktornő.
