Könnyen mondhatjuk, hogy utólag bármit meg lehet állapítani, ha tudjuk, hogy valaki kiemelkedően okos volt és szokatlanul viselkedett, akkor mondhatjuk, hogy a kettő összefügg. Ám a tudomány nem így működik, a kutatók valóban azt találták, hogy a mindennapi szokások és az intelligencia között szoros az összefüggés, a magatartásunk akár a gondolkodásunkat is megváltoztathatja.
A pszichológusok szerint legalább hét olyan szokatlan magatartásforma létezik, amelyet a zsenialitással hoznak összefüggésbe
Magadban beszélsz: Sablonosnak tűnik, hogy a magában és magával beszélgető ember zseni, de van benne valami: több kutatás is azt mutatta, hogy azok az emberek, akik feladatvégzés közben beszélgetnek magukkal, intelligensebbek, mint azok, akik nem. Annak ellenére, hogy ez a viselkedés kissé irracionálisnak tűnhet, egyre több bizonyíték utal arra, hogy nagy kognitív előnyökkel jár – beleértve a felidézést, a magabiztosságot, a fókuszt és még sok mást.
Késői fekvés és ébredés: Nem tudsz aludni, sokáig fent vagy, pörög az agyad, aztán reggel sokáig alszol? Egy januárban közzétett tanulmány 26 000 felnőtt adatait elemezve megállapította, hogy azok, akik sokáig maradnak fenn, szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a kognitív teszteken, mint a korán kelők.
Álmodozás: Azt mondják, szórakozott vagy, mert a gondolataid gyakran elkalandoznak? Nos, a tudósok szerint ez valójában annak a jele, hogy okos és kreatív vagy. Az ilyen irányú vizsgálatokban résztvevők közül azok az emberek, akik sokat álmodoznak, magasabb pontszámot értek el az intelligencia és kreatív képességek tesztjein.
Rendetlenség: Sokan kiborulnak, ha mondjuk kuplerájt találnak a gyerek szobájában, pedig a rendetlen íróasztal akár a rendkívüli intelligencia jele is lehet. Egy kutatócsoport megpróbálta kideríteni, hogy miért van így. A vizsgálat résztvevőit egy rendetlen vagy rendezett irodahelyiségbe vitték, és arra kérték őket, hogy találjanak ki új felhasználási módokat a pingpong labdák számára. Bár mindkét csoport hasonló számú ötlettel állt elő, a kutatók azt találták, hogy a rendetlen szobában résztvevők kreatívabb és érdekesebb ötletekkel álltak elő.
Állandó kérdezgetés: A kíváncsiság az intelligencia egyik leggyakoribb jele, hiszen azt jelenti, hogy az elméd folyamatosan azon igyekszik, hogy megértse a körülötted lévő világot. Ez azt is jelenti, hogy folyamatosan tanul, és új információkat tárol. Minél több kérdést teszel fel, annál jobban megérted. Egyeseknek ez bosszantó lehet, de a magas IQ-val rendelkező emberek számára ez a kielégíthetetlen kíváncsiság természetes.
Introvertáltság: Az introvertáltak hajlamosak az olyan tevékenységeket előnyben részesíteni, amelyek koncentrációt és tartós szellemi erőfeszítést igényelnek, mint például az olvasás és a kutatás, amelyek elősegíthetik az intellektuális fejlődést. Tanulmányok kimutatták, hogy az introvertáltak mélyebb kognitív feldolgozásban vesznek részt, mint az extrovertáltak. Hajlamosak alaposabban és kritikusabban gondolkodni, ami a magasabb IQ-val hozható összefüggésbe.
Rengeteget olvasnak: Az olvasás az elme edzése. A lelkes olvasók folyamatosan új információkat, új szavakat, kifejezéseket, összetett ötleteket és különböző nézőpontokat tanulnak. Az olvasás fejleszti az összpontosítást, a képzelőerőt és az együttérzés képességét. Azok az emberek, akik sokat olvasnak, folyamatosan fejlesztik az intelligenciájukat. Például, Warren Buffet üzleti mogul és befektető naponta csaknem nyolc órát tölt olvasással. Tehát, aki sokat olvas, lapról lapra okosabb lesz.
