A csapat a kő töredékeiből kivont ásványszemcsék korát és kémiáját tanulmányozta. Az elemzés a követ a Skócia északkeleti részéből származó szikláknak felelteti meg, míg ugyanakkor egyértelmű eltérések vannak a walesi alapkőzettől. Az elemzés azt találta, hogy az Oltárkőben lévő specifikus ásványszemcsék kora egy-két millió, míg más ásványok körülbelül 450 millió évesek. Ez eltérő kémiai ujjlenyomatokat ad, ami azt mutatja, hogy a kő Skóciából, a Stonhenge-től legalább 750 kilométerre fekvő Orcadian-medencében lévő sziklákból származik.
A helyszín egy korábbi elemzése két fő kőfajtát azonosított, amit a konstrukciónál használtak: a közeli (körülbelül 25 kilométerre lévő) Marlboroughból származó homokkő és a Walesből származó bazaltkő.
Az Oltárkő egy 50 centiméter vastag homokkő blokk a Stonhenge kör közepén. Úgy vélik, hogy a szerkezet többi részével a kő jelenlegi helyére Salisburybe körülbelül ötezer évvel ezelőtt került.
Skóciából jelentősen nehezebb lehetett szállítani a követ, mint a Walesből, ami azt mutatja, hogy a kő Angliába érkezésének idején fejlett szállítási módszereket és társadalmi szervezeteket alkalmaztak.
A szállítás idején a geográfiai jellemzők és Britannia erdős jellege miatt Britanniában való szállítás jelentősen nehezebb volt, mint ma.
Ilyen masszív terhet Skóciából Anglia déli részébe szállítani szárazföldön rendkívül nehéz lehetett, ezért valószínűleg tengeri hajóúton vitték Britannia partjai mentén. Ez nagy távolságú kereskedelmi hálózatra utal és magasabb szintű társadalmi szervezésre, mint ami széles körben ismert, hogy a neolitikus periódusban Britanniában volt.
Azt még nem tudni, hogy Skócia északkeleti részéről pontosan honnan származik az Oltárkő.
Hogy miért épült Stonhenge, nem tudni biztosan, mert akik építették nem hagytak semmilyen feljegyzést, írást. Stonhenge egy szent hely, amihez folyamatosan hozzátettek és átrendezték ötezer éven át. A legkorábbi konstrukció Kr. e. 2900-ban egy kerek partú árok volt, nagy fákból készült belső oszlopgyűrűvel.
