Előre bocsátom, emberként kedvelem Hegyi Ivánt, a Népszabadság egykori sportújságíróját, fociszakíróját és az őt a Klikk TV-ben kérdező Németh Pétert, szakmai pályafutásunk évtizedeken át kötött bennünket össze. Ám amit 29 perc alatt az olimpia ürügyén szakmailag műveltek, az kritikán aluli volt. Nem kicsit, nagyon. Nem azért, mert ezek a fiúk buták lettek volna, akik képtelenek jó minőségben elkészíteni egy látszólag sporttartalmú beszélgetést. Nem. Ők azt szabták feladatul maguknak, vagy szabta számukra valaki, csuda tudja, ki, hogy az olimpia kapcsán megint rugdossák a magyar kormányt. Közvetve is, a médiájukon keresztül és közvetlenül is, Orbán Viktor megnyilatkozása alapján.
Ezek az urak beszéltek csaknem fél órát, de alapvető tények még véletlenül sem hangzottak el a műsorban. Az, hogy Magyarországnak mekkora sikert hozott ez az olimpia. Eszükbe nem jutott megemlíteni, hogy az olimpiát 19 éremmel zártuk. Ez azt jelenti, hogy az 1,98 érem/millió lakos aránnyal megelőztük az USA-t (0,34) és Kínát (0,06). Ezt a kiugró adatot elhallgatni egyáltalán nem vall jó ízlésre. Szigorúbb helyeken ezt félrevezetésnek hívják, mert ez azt jelenti, hogy a magyar versenyzők nagyon is hozzájárultak a nemzeti öntudat erősítéséhez. Ami egy balliberális médiumnak nagyon fájhat. Ezzel ballibéknél úgy kell tenni, ahogy Hegyiék tettek, elhallgatni, mintha nem is lett volna. De az az adat sem piskóta, hogy hazánk az olimpiák történetében kiemelkedően sikeres nemzetnek számít, mivel lakosságarányosan a világon a harmadik legtöbb érmet és a második legtöbb aranyérmet szerezte meg 1896 és 2021 között. Naná, hogy erről sem esett egy hang sem.
Hegyi ehelyett arról beszélt, hogy a sportolókhoz hasonlóan maga is „falra tudna mászni” attól a képzelt valóságtól, a lényegtelen mellébeszéléstől, amelyet a kormánymédia képvisel, amely szeretné elvenni az emberek örömét, pedig ezek a páratlan élmények mindenkit gazdagítanak.
A fociszakíró valószínűleg arról beszélt, hogy Da Vinci világhírű festményét, az Utolsó vacsorát botrányosan kigúnyolták azzal, hogy az eredeti szereplők mellé drag queeneket komponáltak, mintha a kereszténységnek és az LMBTQ-mozgalomnak bármi köze lenne egymáshoz. Ez volt az a „lényegtelen mellébeszélés”, amelyet a kormánymédia botrányosnak minősített, merthogy az is volt, ami Hegyinek nem tetszett.
És itt van Hegyinek egy észbontóan izgalmas fejtegetése a hányingerről. Íme: „A tények itt vannak. Ne menjünk bele abba, hogy egy képzelt valóságról kezdünk vitát nyitni. Nézze meg mindenki, hogy viselkednek ezek a versenyzők, milyen az egésznek a hangulata, hogy viszonyulunk mi, a tévé előtt ehhez. És akkor lehet mesélni, hogy hányingered van, vagy nincs hányingered. Most ezen vitatkozunk. Föl se tételezzük, hogy hányingerünk van, mert akinek hányingere van, az nem tudom, mit néz. Nem tudom, hogy volt-e ilyen emberközeli olimpia az utóbbi időben.”
A hányingernek azonban sajnos valóságos alapja volt. Egy triatlonversenyző ugyanis összesen tízszer hányt, miután kimászott a Szajna fertőzött vízéből. Amit lehetett tudni, hogy fertőzött, mégsem vitték el onnan a versenyt. A tíz kilométeren a nyílt vízi úszók között induló Fábián Bettinának is egészségügyi gondjai voltak. Ő is hányt, belázasodott, mert mint mondta, vélhetően a folyóban „nyelt be” valamit, amely miatt infúziós kezelést kapott. Szerencsére ennek ellenére az ötödik helyen végzett. A németek kiválósága, Leonie Beck is hasonló problémákkal küzdött.
Erre mondja Hegyi, hogy az igazi hányinger nem ez, hanem a kormánymédia a „lényegtelen mellébeszélése”, hogy a kormánysajtó megpróbálja bevonni ideológiai háborújába az olimpiai játékokat.
Ideológiai háború, hogy valaki tízszer hány egy verseny után, kedves Iván? Az az ideológiai háború, ha ezt el akarják hallgatni, és a játékok jó hangulatának hangsúlyozásával igyekeznek palástolni azt, hogy a szervezésben súlyos hibák történtek.
Arról a gusztustalanságról nem beszélve, hogy Németh és Hegyi közös erővel gúnyolta Orbánt, aki képes volt a „Mint régen az egri nők…” feliratot írni a Hámori Lucának a biológiai férfivel való, emberfeletti küzdelméhez gratuláló Facebook-posztjára.
Szóval Németh és Hegyi 29 percig beszélt az olimpiáról úgy, hogy a lényegről nem ejtett egy szót sem. Csak teljesen elhallgatta a szervezés anomáliáit. Megvádolva a kormánysajtót, hogy el akarja venni az emberek örömét a játékok élvezetében.
Ez, kérem tisztelettel, a liberális tájékoztatás 2024-ben. De lehet balos ferdítésnek, népbutításnak is nevezni.
A szerző újságíró
