A tudósok régóta igyekeznek feltárni, hogy pontosan miként indul el az immunválasz a betegeknél, most pedig úgy tűnik, a kanadai McMaster Egyetem kutatóinak sikerült áttörést elérniük e téren.
Az általuk vezetett, nemzetközi kutatócsoport egerek segítségével azonosította a bélnyálkahártyát alkotó sejtek kulcsfontosságú szerepét a folyamatban, és sikerült leírni azt a lépést is, amely új terápiák kidolgozásához vezethet.
A cöliákia lényegében egy autoimmun betegség, amelyet a gluténként ismert fehérjék egy csoportjának jelenléte vált ki a belekben. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármi, ami búzából, árpából vagy rozsból készül – vagyis a legtöbb pékáru, kenyér és tészta –, puffadást, komoly fájdalmat, hasmenést, székrekedést, és bizonyos esetekben akár refluxot és hányást okozhat a betegeknél. A tünetek elkerülésének jelenleg az ezeket nélkülöző diéta az egyetlen módja, amelyet rendkívül nehéz megoldani nem otthoni körülmények között.
Mit tehetünk ellene?
A betegséggel diagnosztizált emberek nagyjából kilencven százaléka hordoz egy olyan génpárt, amely a HLA–DQ2.5 nevű fehérjét kódolja. A maradék tíz százalékuk szervezetében egy másik fehérje, a HLA–DQ8 okoz problémát. Mint a többi HLA-fehérje, ezek is az idegen anyag egy-egy darabkáját hordozzák, hogy megmutassák az immunrendszernek, mire kell nagyon odafigyelni, ha legközelebb bekerül a szervezetbe.
A két fehérje a gluténpeptideket mutatja be a szervezetnek, így a védekező T-sejtek reakciója beindul, ha bekerül a szervezetbe a glutén. Ez vezet az autoimmun betegség kialakulásához.
Csakhogy nem mindenkinél alakul ki a cöliákia, akik a fent említett két fehérjével rendelkezik. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a gluténdarabokat először át kell vinnie a bélfalon egy szállítóenzimnek, amely kötődik a peptidhez, majd megváltoztatja azt, hogy még könnyebben felismerje a szervezet. Mivel a bélfal sejtjei felelősek a szállítóenzimek bélben történő felszabadításáért, így kritikus szerepük van a betegség korai szakaszában. Ami eddig nem volt világos, hogy miként zajlik le ez a reakció.
A kutatók ezért egerek segítségével ellenőrizték a folyamatot, majd olyan organoidokat hoztak létre, amelyek lehetővé tették, hogy ellenőrizzék, a folyamat bekövetkezik-e, és ha igen, hogyan. A vizsgálatból kiderült, hogy a beleket bélelő sejtek nem csupán szemlélői a folyamatnak, hanem kulcsfontosságú résztvevői is: amellett, hogy megmutatják a szervezetnek a glutén darabjait, ők szállítják az enzimeket a gluténspecifikus immunsejtek számára is.
Az érintett szövettípusok és a gyulladást okozó mikrobák jelenléte és működése új terápiás lehetőségek előtt nyitja meg az utat. Ez végül oda vezethet, hogy világszerte emberek milliói fogyaszthatnak majd úgy glutént, hogy nem kell a következményektől tartaniuk.
