A hasnyálmirigyrák az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb lefolyású rosszindulatú daganattípus. A betegség általában 50 és 80 éves kor között jelentkezik. Egyforma gyakorisággal fordul elő férfiakban és nőkben.
Hasnyálmirigyrák főbb tünetei
A hasnyálmirigyrák korai stádiumában nem jelentkeznek tünetek, ami nagymértékben megnehezíti a betegség felismerését. Bizonyos kezdeti tünetek utalhatnak ugyan a betegség meglétére, ám azokat más betegségek is okozhatják.
Ezek az alábbiak:
- tompa, fekvő helyzetben, illetve étkezést követően erősödő fájdalom a has felső részében, amely a hátba is kisugározhat;
- más okkal nem magyarázható étvágytalanság, fogyás;
- a bőrt, illetve a szemfehérjét érintő sárgaság (icterus).
További figyelmeztető jel lehet a cukorbetegség megjelenése, mivel a hasnyálmirigy daganata megzavarhatja az inzulinműködést. A cukorbetegség tünete a kifejezett szomjúság, a gyakori (főként éjszakai) vizelés, a fáradtságérzés és a fogyás vagy izomvesztés.
A hasnyálmirigyrák meglétére utalhat továbbá a sárgaságot kísérő viszketés, a hányinger és hányás, a bélműködés megváltozása, a láz és hidegrázás, az emésztési problémák és a vérrögképződés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, különösen akkor, ha a tünetek hirtelen kezdődnek, forduljon a háziorvosához, aki szükség esetén gasztroenterológiára vagy onkológiai centrumba irányítja kivizsgálásra.
Ha a bőrének vagy a szemfehérjének színe sárgává változik, több mint két napja rosszul érzi magát, több mint hét napja hasmenése van, és egyéb aggasztó tüneteket észlel, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Hasnyálmirigyrák kiváltó okai
A hasnyálmirigyrák kiváltó oka egyelőre nem pontosan tisztázott, de ismert a betegség néhány kockázati tényezője.
Ezek az alábbiak:
- életkor (időskor);
- dohányzás;
- túlzott alkoholfogyasztás, alkoholbetegség;
- elhízás, emelkedett testtömegindex (BMI);
- idült hasnyálmirigy-gyulladás a beteg kórtörténetében;
- gyomorfekély a beteg kórtörténetében;
- a Helicobacter pylori nevű baktérium okozta fertőzés a beteg kórtörténetében;
- rassz (afroamerikaiak gyakrabban érintettek);
- helytelen táplálkozási szokások (túlzott mértékű vöröshús-fogyasztás);
- fog- és fogínybetegségek;
- egyéb típusú rosszindulatú daganat a beteg kórtörténetében;
- korábbi sugárkezelés;
- passzív életmód (a rendszeres fizikai aktivitás hiánya).
Hasnyálmirigyrák lehetséges szövődményei
A betegség előrehaladtával az alábbi szövődmények jelentkezhetnek:
- súlyvesztés;
- sárgaság: a hasnyálmirigyrák növekedve elzárhatja az epevezetéket, aminek következtében sárgaság alakul ki (ennek jele a bőr és a szem sárgás elszíneződése);
- fájdalom: a növekvő daganat nyomhat bizonyos idegeket a hasüregben, ezzel erős fájdalmakat okozva;
- bélelzáródás (ileus): a daganat ráterjedhet a belekre, ami elzáródáshoz vezethet;
- áttétek: a környező szervekre való terjedésen kívül a hasnyálmirigyrák áttétet adhat távolabbi szervekbe is, például a májba, tüdőbe.
Hasnyálmirigyrák diagnosztizálása
A részletes kivizsgálás fontos részét képezi a beteg kikérdezése arról, hogy korábban volt-e, vagy jelenleg van-e hasnyálmirigy-gyulladása, dohányzik-e, és előfordult-e a családjában daganatos megbetegedés.
A kórelőzmény felvételét és a fizikális vizsgálatot követően vérvételre és hasi ultrahangvizsgálatra kerülhet sor. A hasnyálmirigy és vezetéke kóros elváltozásának megítélésére szükség van további képalkotó vizsgálatok – például CT vagy MR vizsgálatok – elvégzésére is. Ezenkívül végezhetnek ún. PET CT vizsgálatot is. Ez a CT-hez hasonló módon történik, azonban valamilyen nyomjelző anyagot juttatnak az erekbe, így információt kapnak a szervek működéséről is.
Hasnyálmirigyrák kezelése
A hasnyálmirigyrák kezelésének módját ún. onkoterápiás team – onkológus, gasztroenterológus, sebész, sugárterapeuta szakorvosokból álló csoport – határozza meg a beteg korától, általános állapotától, a daganat típusától, elhelyezkedésétől, előrehaladott voltától (stádium) és az áttét meglététől függően.
Korai stádiumban gyógyító célú megoldás a radikális sebészeti beavatkozás. A műtét típusától függően eltávolítják a hasnyálmirigynek csak egy részét és a lépet, vagy eltávolításra kerülhet a teljes hasnyálmirigy, a lép, a gyomor, nyombél, petevezeték egy része és a közeli nyirokcsomók. A nem műthető, előrehaladott daganatoknál kemoterápiát alkalmaznak, amit kiegészíthetnek sugárkezeléssel (radioterápia).
A terápia fontos része a hasnyálmirigyrák fentebb részletezett szövődményeinek kezelése is.
Mit tehet hasnyálmirigyrák esetén?
Különös gondot kell fordítani a kezelőorvos, illetve dietetikus szakember által javasolt diéta betartására, amelynek legfontosabb eleme a zsírszegény étrend. A dohányos betegeknek javasolt a dohányzás abbahagyása, amiben leszokástámogató programban való részvétel segíthet. A hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek számára tilos az alkoholfogyasztás.
Amennyiben a sebészi kezelés során a hasnyálmirigy teljes eltávolítására került sor, az emésztéshez szükséges enzimeket külső forrásból kell pótolni. Mivel a hasnyálmirigy termeli a vércukorszint szabályozásában alapvető inzulint, a beteg élete végéig inzulinkezelésre szorul. Amennyiben a műtét során a lépet is eltávolították, a beteg fogékonnyá válhat a fertőzésekre, ezért azok megelőzése érdekében antibiotikumot kell szednie. Esetenként szükségessé válhat véralvadásgátló kezelés is a vérrögök kialakulásának megelőzésére.
A hasnyálmirigy-daganat műtéti eltávolítását követően a betegnek rendszeres orvosi ellenőrző vizsgálaton kell részt vennie. A kezelés során szoros együttműködésre van szükség az orvos és a beteg között, ami nemcsak a műtétet és a gyógyszerelést, hanem a megfelelő táplálkozástól kezdve a dohányzás elhagyásáig többféle fontos elemet foglal magában.
Hasnyálmirigyrák megelőzése
Mivel a hasnyálmirigyrák előfordulása jóval gyakoribb a dohányzók körében, ajánlott a dohányzás mielőbbi abbahagyása, ami az egyéb daganatos, illetve szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének is fontos eleme. Ehhez érdemes a háziorvos segítségét kérni, aki szervezett dohányzásleszokás-támogató programba irányítja a leszokni vágyó pácienst.
Túlsúly esetén célszerű törekedni a testsúly normalizálására, mivel a magas BMI a hasnyálmirigyrák kockázati tényezője. Törekedni kell az egészséges táplálkozásra (különös tekintettel a vörös húsok mérsékelt fogyasztására), valamint a mérsékelt alkoholfogyasztásra. A magas kockázati csoportba tartozó egyéneknek – például akiknél genetikai hajlam, a betegség családi halmozódása áll fenn, vagy akik krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvednek – ajánlott rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel.
