MH/ MTI
2024. augusztus 19. hétfő. 19:51
Ha ez valóban sürgős ügy, akkor a baloldal miért nem foglalkozott vele, amikor kormányon volt? – tette fel a kérdést, utalva a 2011 és 2022 között hatalmon volt baloldali kormányokra.
Az Olasz Testvérek, a Liga és a Hajrá Olaszország (FI) alkotta jobbközép kormány számára az Olaszországban élő, ott született vagy olasz iskolába járó bevándorló gyerekek állampolgársághoz való juttatása nem számít prioritásnak. A mostani kormány ellenzéke kezdetben az Olaszországban született gyermekek állampolgárságát szorgalmazta, aztán azokra szűkítette, akik olasz iskolába járnak, mert azt gondolja „talán így keresztül tudja vinni”.
Megjegyezte, hogy 2022-ben az Európai Unió tagországai közül Olaszország részesítette a legtöbb külföldit állampolgárságban: több mint 213 ezer embert, akiknek 37 százaléka 19 év alatti volt.
Tommaso Foti hangsúlyozta: nem tart attól, hogy az FI és a balközép ellenzék között megállapodás jön létre az állampolgárság kérdésében.
A Hajrá Olaszország képviselőházi frakcióvezető-helyettese Manlio Messina a RAI3 közcsatorna hétfő reggeli műsorában megerősítette, hogy a kérdés nem szerepel a kormányprogramban, és a Hajrá Olaszország szövetségeseivel egyetértésben szavaz mindig a parlamentben.
Az ország és a kormány számára prioritásnak jelenleg az adók és az államadósság csökkentése, a közbiztonság erősítése számít – mondta Raffaele Nevi, a Hajrá Olaszország szóvivője, a La Repubblica napilapban. Emlékeztetett, hogy az olasz iskolákba járó bevándorló gyerekek esetleges állampolgárságát három évvel ezelőtt a párt azóta elhunyt vezetője, Silvio Berlusconi vetette ismét fel. Berlusconi támogatta, hogy a legalább két olasz iskolai ciklust, például az általános iskola ötéves alsó és hároméves felső tagozatát végig járó bevándorló gyerekek állampolgársági kérelmet nyújthassanak be, de azt a „jó magaviseletükhöz” is kötötte. „Az állampolgárság nem lehet automatikus, de megkoronázhatja egyesek beilleszkedési folyamatát” – hangoztatta Raffaele Nevi. Elutasította, hogy a kérdésben bármilyen közeledés történne a Hajrá Olaszország és a baloldali ellenzék között.
Az olimpiai játékokon szereplő bevándorló hátterű, olasz sportolók indították újra a vitát az állampolgárságról azok számára, akik Olaszországban születnek és nőnek fel – nyilatkozta Laura Boldrini a baloldali Demokrata Párt (PD) képviselője, a római alsóház emberjogi bizottsága elnöke, 2008 és 2013 között az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) dél-európai szóvivője.
„Az állampolgársági törvény nem halasztható tovább: ne okozzunk csalódást, immáron sokadjára, annak a több ezer lánynak és fiúnak, akik túl rég óta kérnek egyenlőséget, hogy teljes joggal olasz állampolgárok legyenek” – írta közösségi oldalán Boldrini. Hozzátette, a PD több törvényjavaslatot is benyújtott már, de egyiket sem tűzték napirendre.
A hatályos törvények szerint az Európai Unión kívülről Olaszországba családjukkal bevándorolt, az országban született vagy a kötelező oktatást teljesítő gyerekek és tizennyolc év alatti fiatalok nem kapnak állampolgárságot. Szüleik kérelmezhetik saját maguknak, majd utána gyermekeiknek. Az Olaszországban felnőtt bevándorló gyerekek a tizennyolcadik évük betöltése után folyamodhatnak önként állampolgárságért, de annak feltételei között szerepel az állandó munkavégzés és az adófizetés.
A baloldali pártok évtizedek óta az Olaszország területén született gyerekek automatikus állampolgárságát szorgalmazzák (latinul ius soli, vagyis terület szerinti). Az iskolába járáshoz kötött (ius scholae) állampolgárság lehetőségét elsőként Matteo Renzi, a PD egykori kormányfője akarta bevezetni 2015-ben, de a tervezet nem ment át a parlamenten.
A pedagógus-szakszervezetek adatai szerint az óvodákba és a nyolc évfolyamos általános iskolákba több mint 871 ezer külföldi tanuló jár, a gyerekek 10,6 százaléka. A La Repubblica napilap számításai szerint ha az olasz osztályokban tanuló iskolások állampolgárságot kapnának, akkor közöttük 300 ezer román és albán kisdiák válna olasszá.
