2024. augusztus 20. kedd. 15:34
Megközelítően tizennégyezren írták alá a CitizenGo és a Szent István Intézet által a főpolgármesternek címzett petíciót, amelyben Karácsony Gergelyt felszólítják, hogy a Margit hidat díszítő két, kőből formált Szent Korona helyreállításáról mielőbb intézkedjék. Az ősi magyar államiságot jelképező koronát több mint egy éve részeg vandálok rongálták meg, a kereszteket letörték. Azóta sok víz folyt le a Dunán, de a helyreállítás máig várat magára, ez pedig a városvezetés részéről felveti a trehányság vagy netán a keresztényellenesség gyanúját.
Ami annál is inkább erősödhet, mert manapság a kereszt puszta látványa is vad indulatokat gerjeszt, áthatja a napi politika. Ezt példázza a felújítás alatt álló Gellért-hegyi Citadella Szabadság szobra talapzatára a terv szerint elhelyezendő óriás kereszt körül kibontakozó vita. Nem duhajkodó, éretlen vandál kamaszok, hanem megfontolt, színjózan baloldali értelmiségiek háborodnak fel és tiltakoznak a kereszténység szimbóluma ellen. De volt már hasonló politikai cirkusz, sipákolás például 2011-ben is, amikor a Szépírók Társasága tiltakozást tett közzé József Attila szobrának néhány méterrel arrébb, a Duna partjára helyezése ellen a Kossuth tér rendezése kapcsán. A költő azóta is rezzenéstelen arccal ül a rakodópart alsó kövén, és a folyót nézve elmereng rajta, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. (Naponta turisták százai csodálják meg a remekművet és támad fel bennük az érdeklődés József Attila költészete iránt.)
Goethe megállapítása szerint az emberiség halad, de az ember marad. Ma az öt világvallás közül a keresztények vannak kitéve a legtöbb üldözésnek. Nyugat-Európa is mindinkább elveszíti keresztény gyökerein alapuló kulturális identitását és válik mind zavarodottabbá. És ennek mi a következménye? Már egy egyszerű focimeccs megrendezése is lehetetlenné vált például az irigylésre méltó, nagyon fejlett Belgiumban. A Nemzetek Ligája keretében az Izrael elleni „hazai” mérkőzést nem tudják otthon lejátszani, mert a belgák képtelenek garantálni az izraeli játékosok testi épségét. Ezért a „hazai” mérkőzés színhelyéül Budapestre kéredzkednek be, e tény önmagában a sporton messze túlmutató szimbólumot is hordoz. Ősszel a Bozsik Aréna ad otthont a Belgium–Izrael összecsapásnak. Mert mifelénk mindmáig az a keresztény szellemiség a fő iránymutató, ami ellen most a citadellai keresztállítás ürügyén sokan tiltakoznak.
Akinek nagyon csípi a szemét a Budapest felett majd a Gellért-hegyről messzire látható kereszt, az megnyugvásul akár egyfajta KRESZ-piktrogramként tekinthet rá. A közlekedési szabályokhoz sem hitbeli, vagy érzelmi kérdésként igazodunk, mert tudjuk, hogy nélkülük az utakon káosz támadna. Ateista, istenhívő egyaránt igyekszik betartani őket, a legelvetemültebb ember sem lépi át – általában vagy ha nem muszáj – a záróvonalat, vagy hajt például a zebrán a gyalogosok közé. Van ugyanis egy belső iránytűje, amely visszatartja, bármennyire is türelmetlen és sietős az útja. Aki felrúgja a józan ész alapszabályait, az oda jut, ahol most a brüsszeli főpolgármesteri hivatal tart fociügyben.
A keresztényüldözés annak idején a Római Birodalomban azért kezdődött, mert a szeretet hirdetői demoralizálták a római sereg harci kedvét, ami pedig gyengítette a haderőt. Másfelől az egyenlőség eszméjét hirdette és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására buzdított, ez pedig veszélyeztette a császárkultusz fenntartását. Az uralkodók e gondolatot nem tűrhették, az igehirdetőket oroszlánok elé vetették. Ma a muszlim szélsőségesek és a baloldali ideológiák élharcosai veszik célba a kereszténység eszméjéhez ragaszkodókat. Nálunk manapság az a kérdés, hogy Karácsony Gergely a Margit hídi letört keresztek pótlásáig a Kétfarkú Kutya Párttal terhelten miként és meddig képes cipelni a maga keresztjét a Fővárosi Közgyűlésben?
A szerző újságíró
