MH/ MTI
2024. augusztus 22. csütörtök. 16:02
Közös közleményükben kiemelték: rendkívül fontos, hogy az emberek ne felejtsék el a diktatúrák bűneit, mert csak az emlékezés révén lehet feldolgozni a múltat, és csak ezáltal lehet megakadályozni, hogy a múlt megismételje önmagát.
„A demokráciát nem vehetjük magától értetődőnek, folyamatosan tenni kell érte. Az utóbbi években olyan erők támadják, amelyek igyekeznek elbontani közös értékeink szövetét, határaink mentén pedig az Ukrajna elleni brutális agressziónak is tanúi vagyunk” – olvasható a közleményben.
Emlékeztettek az idei európai parlamenti választásokra is, leszögezve, hogy az európaiak a képviselőket „világosan felhatalmazták, hogy tovább védelmezzék azokat az alapvető értékeket, amelyeken az Európai Unió nyugszik”.
„Csak az egység által nyert erő, az egymás iránti tisztelet, a történelmünk és a jövőt illető elképzeléseink segítségével tarthatjuk fenn a demokráciát, a jogállamiságot, a békét és a szabadságot, tehát az unió magját” – tették hozzá.
„Tisztelettel adózunk azoknak, akik világszerte diktatúrák áldozataivá váltak, a bátor férfiaknak és nőknek, akik kockáztatták életüket és meghaltak az elnyomók elleni harcban, és azoknak, akik továbbra is ellenszegülnek az ilyen rezsimeknek” – emelték ki.
Az Európai Parlament 2009-ben hozott határozatot az emléknapról, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot, amely – mint az idei közleményben rámutattak – „megágyazott a szovjet és a náci agressziónak, és kelet-európai érdekszférák kialakításához vezetett”.
Az emléknapot először 2011-ben tartották meg. Az akkor soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián abban egyeztek meg, hogy több országot átfogó hálózatot hoznak létre a totalitárius rendszerek kutatására.
