A hirtelen szívhalál a szívmegállást okozó állapotok következménye. Magyarországon évente kb. 20-25 000 hirtelen szívhaláleset fordul elő, egy részük azonnali beavatkozással megmenthető.
A szívmegállás leállása általában a szív elektromos ingerületvezető rendszerével kapcsolatos probléma (szívritmuszavar) miatt következik be. A túléléshez fontos az azonnali újraélesztés megkezdése és defibrillátor használata.
A hirtelen szívmegállás jelei:
- hirtelen összeesés,
- eszméletvesztés,
- légzésleállás,
- nem tapintható pulzus.
A hirtelen szívmegállás legtöbbször minden előzmény nélkül következik be, néha azonban mellkasi fájdalom (angina pectoris), légszomj, gyengeségérzés, szapora légzés (tachypnoe), illetve szapora szívverés (tachycardia) előzhetik meg.
Amennyiben nem kezdődik meg a hatékony újraélesztés, a beteg percek alatt meghal.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben valakinél tartós mellkasi fájdalmat észlel, mely a bal karba, vállba vagy állba sugárzik, valamint légszomjjal, gyengeséggel társul, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Amennyiben valaki eszméletét veszti és a szívmegállás jeleit mutatja, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt, majd rögtön kezdje meg az alapszintű újraélesztést!
Ha a környezetében más is tartózkodik, tőle is kérhet segítséget a mentőhíváshoz, valamint kérje meg, hogy hozzon egy hordozható automata defibrillátort, amennyiben az elérhető a környéken.
A hirtelen szívhalál kiváltó oka
A hirtelen szívmegállást leggyakrabban valamilyen szívritmuszavar (elsősorban ún. kamrafibrilláció) okozza. Ehhez többféle szívbetegség vagy állapot is vezethet, például:
- szívinfarktus,
- szívkoszorúér-betegség,
- kardiomiopátiák,
- súlyos anyagcserezavar,
- veleszületett szívbetegség.
Ritkább esetekben a szív ritmusszabályozó rendszerét érintő genetikai rendellenességek is okozhatnak hirtelen szívhalált.
A hirtelen szívhalál lehetséges szövődményei
A hirtelen szívmegállás legsúlyosabb szövődménye az elhalálozás. Időben elkezdett újraélesztéssel a túlélési esély nagy, azonban a szívmegállás agyi vérellátási zavart, oxigénhiányt okozhat, melynek következtében károsodhat a központi idegrendszer. Az oxigénhiányos állapot hosszától függően szellemi problémák, esetleg idegrendszeri tünetek maradhatnak vissza a sikeres újraélesztést követően is.
A hirtelen szívhalál diagnosztizálása
A szívmegállás a jelek – vagyis a beteg nem ébreszthető, nem ver a szíve és nem lélegzik – alapján egyértelműen felismerhető. A pontos szívműködés EKG-felvételen látható.
Sikeres újraélesztést és a beteg stabilizálását követően többféle vizsgálatot végezhetnek a háttérben álló ok kiderítése céljából. Így sor kerülhet például mellkasröntgenre, szívultrahangra és szívkatéteres vizsgálatra is.
A hirtelen szívhalál kezelése
Hirtelen szívhalál észlelése esetén az alapszintű újraélesztést minden esetben azonnal el kell kezdeni! A mellkasi kompresszót és a befújást a mentők kiérkezéséig fenn kell tartani. Ha van rá mód, ajánlott egymást váltani az újraélesztés során, mivel a percekig tartó újraélesztés fizikailag is megterhelő.
A kiérkező mentő stabilizálja és intenzív osztályra szállítja a beteget. Amennyiben szükséges, szívkatéteres beavatkozást vagy egyéb műtétet is végeznek rajta, és újra megnyitják az elzáródott eret.
Pár napos intenzív terápia után a beteg kardiológiai osztályon épül fel, ahol komplex kardiológiai rehabilitációt kap gyógytornával, diétás tanácsadással, pszichológiai támogatással kiegészítve.
A hirtelen szívhalál megelőzése
A hirtelen szívhalál megelőzése érdekében a legfontosabb az egészséges életmód követése, valamint rendszeres részvétel kardiológiai szűrővizsgálatokon. Panaszok esetén fontos, hogy minél hamarabb forduljon orvoshoz, és az előírt kezelést pontosan kövesse!
Bizonyos szívbetegségek esetén sor kerülhet egy kis készülék, az ún. implantálható kardioverter defibrillátor (ICD) beültetésére, amely ha veszélyes ritmuszavart észlel, defibrillálni tudja a szívet.
