Az ízületek felépítése határozza meg a csontvázunk lehetséges mozgásainak kiterjedését és irányát. A kívülről inakkal, izommal és szalagokkal körülvett ízületek legfontosabb alkotórészei a csontfelszíneket (ízfejeket) borító ízületi porc, az ízületi üreg és az ízületi folyadékot termelő ízületi tok belső hártyája. Az ízületi folyadék biztosítja az ízfejek súrlódásmentes elmozdulását az ízületi tokon belül.
Mozgásszervi betegségek gyakorisága
Magyarországon a mozgásszervi betegségek fontos népegészségügyi problémát jelentenek. A porckopásos betegségekkel küzdő emberek száma 1,5-2 millió, a különböző ízületi gyulladásokkal élőké 150 ezer. Ezeknek a betegségeknek fontos társadalmi-gazdasági hatásuk van, hiszen gyakran okoznak rövid- vagy hosszabb távú munkából való kiesést, illetve sok esetben rokkantsághoz és rokkant nyugdíjazáshoz vezethetnek.
Magyarországon a 400 ezer aktív korú rokkantnyugdíjas fele mozgásszervi kórképpel került idejekorán nyugdíjazásra. Kimutatták azt is, hogy a rheumatoid arthritis-szel (sokízületi gyulladással) élők körében az élettartam 10 évvel rövidebb, mint az átlagnépességben.
Az ízületi betegségek a reumatológiai kórképekhez tartoznak, melyek a mozgásszervek fájdalommal és/vagy funkciókieséssel járó, nem traumás eredetű megbetegedését jelentik.
Ízületi betegségek legfontosabb típusai
Az ízületi betegségek csoportjába tartoznak a kopásos (degeneratív) betegségek (pl. ízületi porckopás: arthrosis), a gyulladásos ízületi betegségek (pl. rheumatoid arthritis, pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás, Bechterew-kór és az egész szervezetet érintő autoimmun betegségek, pl. lupus), illetve az anyagcsere-eredetű mozgásszervi betegségek (pl. köszvény). Fontos elkülöníteni az arthrosis és az arthitis kifejezéseket: az előbbi az ízületek kopásos eltérére utal, az utóbbi az ízületek gyulladásos megbetegedését jelenti.
Általánosan elmondható, hogy a mozgásszervi degeneratív megbetegedések ellen leghatékonyabban az egészséges étrend és az optimális testtömeg fenntartása, valamint a rendszeres, ízületeket kímélő testmozgás véd, pl. úszás, biciklizés (a futás szigorúan futócipőben, salakon vagy rekortán borítású futópályán ajánlott).
A gyulladásos ízületi betegségek kialakulásának megelőzése vagy késleltetése érdekében, valamint a gyulladásos epizódok fellángolásának ritkítására nem hangsúlyozható eléggé az egészséges táplálkozás szerepe. Ehhez jó útmutatóként szolgálhat a mediterrán étrend, mely amellett, hogy segít a testsúly optimalizálásában, számos egyéb kedvező hatással is van a szervezetünkre.
A mediterrán étrend előnyei
- Csökkenti a telített- és a transz-zsírok mennyiségét. A szervezetnek szüksége van telített zsírokra, de csak kis mennyiségben; a túl sok telített zsír fogyasztása növelheti az LDL (rossz) koleszterin vérszintjét, ami növeli az érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakulásának kockázatát. A transz-zsíroknak nincs egészségre gyakorolt kedvező hatása. Mindezen „egészségtelen zsírok” gyulladás kialakulásához vezethetnek.
- Növeli az egészséges, telítetlen zsírok (ideértve az omega-3 zsírok) szintjét. A telítetlen zsírok elősegítik a „jó koleszterin” szintjének emelkedését, segíti az agy működését és segít leküzdeni a gyulladást. Sőt, a magas telítetlen- és alacsony telített zsírokban gazdag étrend elősegíti az optimális vércukor-háztartást is.
- Csökkenti a nátrium mennyiségét a szervezetben. A magas nátriumtartalmú étrend elősegíti a magasvérnyomás betegség kialakulását, ami magasabb szív- és érrendszeri kockázatot jelent (nagyobb eséllyel alakul ki szívinfarktus vagy stroke).
- Mérsékli a finomított szénhidrátok bevitelét, ideértve a cukrot is. A magas finomított szénhidrát-tartalmú ételek lökésszerűen megemelik a vércukorszintet és extra kalóriabevitelnek számítanak anélkül, hogy tápértékük lenne, vagyis „üres kalóriák”. Az ilyen ételek rosttartalma igen alacsony, vagy egyáltalán nem tartalmaznak rostot.
- Magas rost- és antioxidáns-tartalmú tápanyagot tartalmaz. Ezek a tápanyagok csökkentik a szervezetben a gyulladásos folyamatokat: a rostok segítik a salakanyag távozását a szervezetből, az antioxidánsok pedig a szabadgyökök megkötésével a daganatos megbetegedésekkel szemben nyújtanak védelmet.
Mindezek a tápanyagok kedvezően hatnak a gyulladást elősegítő és a gyulladást csökkentő folyamatok optimális egyensúlyára, ezzel hozzájárulnak a szervezetben kialakuló gyulladásos betegségek (pl. ízületi gyulladások) megjelenésének és fellángolásainak enyhítéséhez.
Köszvény
A köszvény a kristály-indukált gyulladásos ízületi betegségek közé tartozik. Hátterében a vérben felhalmozódott húgysavból (magas szérum/vér húgysavszint, hiperurikémia) keletkezett kristályok okozta heves ízületi gyulladás áll. A kórkép régebben a jómódban élők betegsége volt, azonban a civilizáció fejlődésével és a megváltozott étkezési szokások (széleskörűvé váló hús- és alkoholfogyasztás) miatt egyre gyakoribb az előfordulása.
Az első tünetek általában középkorban jelentkeznek és az előfordulás gyakoribb a férfiak körében (náluk hétszer gyakrabban fordul elő, mint a nőknél). A genetikai tényezők mellett az elhízottak körében gyakoribb megjelenése bizonyítja a táplálkozás jelentős szerepét a betegség kialakulásában.
A húgysav (urea) a szervezetben természetes módon képződő vegyület, mely az örökítőanyagunkat (DNS) alkotó molekulák (nuleotidok – pl. purin-származékok) lebomlásából származik. Normál esetben vérszintje a férfiaknál 200-416 mikromol/l, nőknél 140-340 mikromol/l. A húgysav – természetes képződése mellett – a táplálékkal kerül a testünkbe, valamint a purin nevű vegyületek keletkezése során képződik. Szervezetünkből a veséken keresztül választódik ki és a vizelettel ürül. A túl magas húgysavszint hátterében fokozott képződés (pl. fokozott purinbevitel, izommegerőltetés és egyes veleszületett enzim-rendellenességek) vagy csökkent kiválasztás állhat. Csökkent kiválasztáshoz vezethetnek egyes vesebetegségek vagy ólommérgezés, illetve bizonyos gyógyszerek alkalmazása (pl. vízhajtók, kis dózisú aszpirin, immunszuppresszáns kezelés stb.).
A köszvénnyel érintetteknél szükséges a szérumhúgysavszint rendszeres ellenőrzése, a gyógyszeres terápia mellett pedig purinszegény diéta javasolt. Emellett nélkülözhetetlen az alkoholfogyasztás (különös tekintettel a sörre) mellőzése, mérséklése is.
Mire kell figyelnem étkezéskor, ha köszvényes vagyok?
A köszvényes betegek számára előírt étrend célja a szervezetben kialakult magas húgysavszint csökkentése a szervezetbe purin vegyület formájában bevitt (és az abból származó húgysav) mennyiségének csökkentésével, vagyis purinszegény étrenddel. Ez az étrend megelőzésként és kezelésként is szolgálhat.
Fontos! Ismert betegség esetén a nem megfelelő étrend a köszvény fellángolását okozhatja.
A köszvényes betegek nagy része súlyfelesleggel küzd, ezért általánosságban energia- és zsírszegény étrend kialakítása ajánlott. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az éhezés kerülendő, mert csökkentheti a vese húgysav-kiválasztását.
Alacsony purintartalmú étrend
A köszvényes beteg számára elengedhetetlen a magas purintartalmú ételek fogyasztásának mérséklése. Az alábbiakban néhány élelmiszer purintartalma található (a felsorolás nem teljes, pontosabb értékekről a tápanyag táblázatokból tájékozódhat).
Igen magas purintartalmú ételek: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, húskivonatok, pisztráng, hering, lazac, makréla, szardíniák, kagylók.
Magas purintartalmú ételek: sertéshús, marhahús, birkahús, kacsa, pulyka, vadak, tőkehal, fogas, ponty, szárazbab, lencse, borsó.
Közepes purintartalmú ételek: csirke, sonka, angolna, zöldborsó, kakaópor, karfiol, zöldbab, brokkoli, spenót, tofu.
Alacsony purintartalmú ételek: tej és tejtermékek, vaj, margarin, olajok és származékaik, sovány sajtok, tészta, kenyér, liszt, gabonafélék, saláták, gyümölcsök, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, méz, rizs, magvak.
A diéta során szem előtt kell tartani azt is, hogy milyen jellegű ételből mennyit fogyasztunk. Főétkezések során például az alacsonyabb purintartalmú, de nagyobb mennyiségben fogyasztott köretekkel nagyobb mennyiségű purint tudunk szervezetünkbe bevinni, mintha a magasabb purintartalmú húsból vagy halfélékből fogyasztanánk keveset, ezért javasolt, hogy az élelmiszerek purintartalma mellett az elfogyasztott mennyiségekre is ügyeljünk.
Folyadékbevitel
Bőséges folyadékfogyasztással javítható a vizelettel történő húgysav kiválasztása, ezáltal csökkenthető a húgysavszint, a húgysavkristályok kialakulásának és a húgysav-tartalmú vesekövek kialakulásának esélye.
Alkoholfogyasztás és köszvényes rohamok
Az alkohol – egyéb káros hatásai mellett – a köszvényes rohamok előidézésében is szerepet játszhat. Különböző tanulmányok vizsgálták az összefüggést az alkoholfogyasztás és a rohamok között. Egyes vizsgálatok egyértelmű összefüggést találtak a sör-, illetve az alkoholpárlatok fogyasztása és a betegség fellángolása között, illetve a bort is a kiváltó okok közé sorolták; míg más vizsgálatok a mérsékelt borfogyasztás védő hatását találták antioxidáns- és fitoösztrogén-tartalmuknak köszönhetően.
Az epizódszerű alkoholfogyasztás minden esetben köszvényes rohamot provokálónak bizonyult. A betegség fellángolása hátterében feltehetően az állhat, hogy a szervezetben az alkohol lebontása során megváltozik a purin lebomlásának üteme, valamint a húgysav vesén keresztüli ürülése, ezáltal az alkoholos italok fogyasztását követően emelkedik a vér húgysavszintje. Következtetésként megállapították, hogy a köszvényes betegek számára javasolt az alkoholfogyasztás mérséklése, lehetőség szerinti mellőzése.
