Augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák emléknapját. Az esemény kapcsán érdemes fölidézni, az emléknap létrehozását egy 2008-ban Prágában tartott nemzetközi konferencián javasolták először. A találkozón Václav Havel volt cseh államfő egyebek mellett arról beszélt, „Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek”.
A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja 2024. augusztus 23-án
Fotó: MH/Török Péter
Ugyanezen év szeptemberében magyar, észt, brit, német és lett képviselők hasonló értelmű nyilatkozattervezetet terjesztettek az Európai Parlament (EP) elé. Végül magyar−lengyel−litván kezdeményezésre az EU-országok igazságügyi miniszterei 2011 júniusi luxembourgi tanácskozásukon fogadták el az érintett rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatai előtt meghajló dekrétumot, és egyben az 1939-ben Moszkvában megkötött Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának napját, augusztus 23-át nevezték ki a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává.
Az emléknapot először 2011-ben tartották meg. A soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián abban egyeztek meg, hogy több államot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának 2011. október 14-i, prágai alakuló ülésén született megállapodást tizenhárom állam intézete – köztük Magyarországról a Terror Háza Múzeum – írta alá. Az együttműködésben ma már összesen huszonnégy ország mintegy hetven intézménye vesz részt. 2012-ben az európai emlékezetintézetek vezetői Budapesten írtak alá közös nyilatkozatot egy európai múzeum létrehozásáról, amelynek feladata a kommunista, a nemzetiszocialista és egyéb totalitárius rendszerek működésének és bűneinek bemutatása.
Rétvári Bence a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapján, 2024. augusztus 23-án
Fotó: MH/Török Péter
2018 júniusában Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel Óbudán a szovjet megszállás (a kommunista diktatúra) áldozatainak emlékművét. 2019-ben az emléknapon több európai közszolgálati televízió mutatta be a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) kezdeményezésére készült, az európai totalitárius rendszerek nevében elkövetett erőszak és üldöztetés elszenvedőinek sorsát felidéző rövidfilmeket, ezek egyike az 1956-os magyar forradalom legfiatalabb áldozata, Mansfeld Péter emlékét idézte.
Az esemény kapcsán Budapesten a Terror Háza Múzeumban Rétvári Bence és Schmidt Mária is gyertyát gyújtott. Rétvári Bence hangsúlyozta, az áldozatokat nem szabad elfeledni – mint ahogy azokat a szörnyűségeket sem, amelyeket a totalitárius diktatúrák az emberek ellen elkövettek.
