Németh Zsolt a Hogy sikerült a rendszerváltozás utáni nemzetegyesítés? című panelbeszélgetésen azt mondta, a magyar politika megkérdőjelezte és megváltoztatta azt a status quot, amelynek lényege az volt, hogy nem lehet a nemzeti összetartozásra, az egységes magyar nemzetre semmilyen politikai, gazdasági, kulturális struktúrát ráépíteni.
Ebben fontos lépcsőfok volt az első Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezlet (Máért), utána pedig számtalan politikai, gazdasági, oktatási, egyházi és civil struktúra épült erre a nemzeti összetartozás tudatra – fogalmazott a kormánypárti politikus, kiemelve, ezért tekinthetjük az elmúlt harmincöt esztendőt a nemzeti összetartozás forradalmának.
Hangsúlyozta: ez a forradalom lezajlott, és „meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább haladhatunk ezen az úton”. Németh Zsolt példaként megemlítette a külhoni magyar oktatási intézmények támogatását.
Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarság számára a megoldást az életminőség emelése jelentheti, amelynek része a kisebbségi jogok és az egyenjogúság biztosítása is. A cél az, hogy ugyanolyan legyen a külhonban magyarnak lenni, mint Magyarországon – szögezte le az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, kedvező nemzetközi környezet és külső körülmények is kellettek ahhoz, hogy nemzetpolitikát lehessen folytatni. „Ez adott egy olyan pályát”, ami a kétoldalú kapcsolatokban lehetőség biztosított arra, hogy ebben a folyamatban bevigyenek olyan kérdéseket, mint a kisebbségvédelem és az adott helyi magyar kisebbség ügye – tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-től, „a jobboldali kormányváltást” követően megjelentek oktatási-nevelési támogatások, bevezették a kettős állampolgárságot, elindultak a gazdaságfejlesztési programok, valamint elindult egy diaszpórapolitika is.
Elmondta, a nemzetpolitikán túl van lehetőség a közép-európai együttműködés megerősítésére is. Fontos gazdasági kapcsolódások alakultak a környékbeli, közép-európai országokkal – tette hozzá.
A jövőbeli tervekről, lehetőségekről Panyi Miklós úgy fogalmazott: kell béke, kell gazdasági stabilitás és prosperitás, kellenek jó kétoldalú kapcsolatok, kellenek erős helyi magyar érdekképviseletek, szervezetek és kell egy erős anyaország, aki fenn tud tartani egy erős nemzetpolitikai támogatási rendszert.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy fogalmazott, hogy „minden kijutott a vajdasági magyaroknak, ami kijuthatott”, de ennek ellenére néhány kezdeményezés éppen a vajdasági magyaroktól indult, példaként megemlítve a kettős állampolgárságra vonatkozó külhoni igényt.
A vajdasági politikus felszólalásában három fontos célkitűzést emelt ki: „Küzdjünk minden magyarért, minden magyar intézményért, legyen mire hazajönni azoknak, akik elmentek Vajdaságból és akik ingáznak, Magyarországon dolgoznak, ezt emberhez méltó körülmények között tegyék a határhelyzet miatt.”
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke kiemelte: „A 2010 utáni nemzetegyesítési folyamat ismét oxigénhez juttatta az erdélyi magyar szövetséget.”
Azt mondta, ami történt 2010 óta, olyan szinten megerősítette az erdélyi magyarság önbizalmát, tartását, jövőképét, hogy bármi fog történni, „biztos hogy túl fogjuk élni.” Hozzátette, demográfiai szempontból az erdélyi magyar közösségnek jó mutatói voltak.
