Németország csak idén 7,5 milliárd euró értékben küldött segélyt Ukrajnának, és összesítésben Kijev második legnagyobb támogatója az Egyesült Államok után.
Viszont Christian Lindner német pénzügyminiszter még augusztus elején arról tájékoztatta európai kollégáit, hogy a jövőben kevesebbet terveznek saját forrásból erre a célra fordítani. Ezzel egyébként koalíciós feszültséget is okozott: a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth például elhibázottnak nevezte a lépést.
Szerinte „Németország biztonságát” nem tehetik költségvetési megszorításoktól függővé. A kormánypárti zöldek és az ellenzéki kereszténydemokraták is bírálták a döntést.
A felháborodás után a pénzügyminisztérium azzal is igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy „Németország szilárdan Ukrajna mellett áll, és Ukrajna legnagyobb európai támogatója anyagilag, gazdaságilag és katonailag”, és ez addig marad így, „ameddig szükséges” – idézte a tárcát a Financial Times.
Németország egy úgynevezett adósságféket épített az alkotmányába 2009-ben, amely azt jelenti, hogy egy költségvetési évben a hiány legfeljebb a bruttó hazai termék 0,35 százaléka lehet, hacsak nincs vészhelyzet. A kormány az utóbbi években hitelekből speciális különalapokat létesített a szabály kijátszására, ám az alkotmánybíróság idei döntésében ezt megtiltotta, így nem marad más, mint a megszorítás.
A német kormánykoalíció hónapok óta vitázik a költségvetésről. Lindner, a fiskálisan konzervatív Szabad Demokraták vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy tartsák be a német alkotmánybíróság döntését.
