Anglia és Franciaország 1940-ben a Szovjetunió megtámadására készült

Nagy Áron
2024. augusztus 25. vasárnap. 7:19

„A Szovjetunió NKVD párizsi rezidense a következő, nem ellenőrzött adatokat jelenti: a Legfelsőbb Katonai Tanács legutóbbi ülésén alapvető döntés született a Szovjetunió elleni katonai akció megindításáról… A fő feladat Leningrád elfoglalása, amely a szövetségesek szerint erős csapást kell hogy mérjen a Szovjetunióra” – áll az üzenetben.

Az is szerepel benne, hogy a Legfelsőbb Katonai Tanács úgy döntött, hogy kanadai csapatokat küld Finnországba, amelyekből egy hadosztály már megérkezett Nagy-Britanniába, és elfoglalja Petsamo kikötőjét. Ezt Murmanszk és Arhangelszk elleni hadműveleti bázisként tervezték felhasználni.

A jelentés szerint a Szovjetunió elleni háború lelkes támogatói tábornokok: Ironside, Gamlen, Weygand és Gort. Elhatározták, hogy kihasználják a szovjet–finn háborút, semleges országokat vonnak bele, és nemcsak a Kaukázusból, hanem északról is csapást mérnek a Szovjetunióra.

Érdemes megemlíteni, hogy a téli háborúként ismert, finn–szovjet háborúban szinte mindenki felsorakozott a finnek mellett, függetlenül a náci Németországhoz fűződő viszonytól. Még az emigráns lengyel kormány is ígért segítséget.

London és Párizs pedig az ukrajnai háborúhoz hasonlóan hadianyaggal segítette a finneket. A brit kormány harminc Bristol Blenheim bombázót és Gloster Gladiator vadászgépet adott el Helsinkinek. Az USA-ból Brewster B239 vadászgépeket küldtek, de már túl későn érkeztek ahhoz, hogy részt vegyenek a harci bevetéseken, és ugyanez vonatkozott tíz Hawker Hurricane I vadászgépre is. A brit kormány kézifegyvereket és lőszert is biztosított, köztük nagyszámú Boys páncéltörő puskát 1939-ben és 1940-ben.

Franciaország is küldött repülőgépeket, köztük a Morane Saulnier M.S.406-os vadászgépet. 1940-ben egy új vadászgép, a Caudron-Renault C.714 küldése mellett döntöttek. Hat C.714-est, amelyeket korábban a lengyel légierőnek szántak, konténerekbe helyeztek, és Le Havre kikötőjébe irányítottak, hogy Finnországba szállítsák őket. 1940. március 12-én az első hat repülőgép már úton volt Finnországba, amikor a Finnország és a Szovjetunió közötti fegyverszünetről szóló hírek érkeztek.

A szállítások leállításának időpontjában tíz repülőgép Le Havre-ban konténerekben várta, hogy a hajókra emeljék őket, és további három repülőgép volt úton Párizsból. A francia hadsereg kézifegyvereket és lőszereket is szállított a finneknek.

Számos önkéntes is érkezett, egyes források szerint britek és franciák is voltak köztük a skandinávok, magyarok, németek, olaszok stb. mellett.

A TASZSZ által most bemutatott dokumentum azért is érdekes, mert eddig ugye titkos volt, ennek ellenére az, amit tartalmaz, ötven éve már megjelent, méghozzá nyugati forrásból, részletesebben.

A War Monthly, egy hadtörténeti kiadvány 1975-ben írta meg, hogy a hírre, miszerint Finnország elveszítheti a háborút, és akár szovjet megszállás alá is kerülhet, a párizsi és a londoni kormányok úgy döntöttek: katonai támogatást nyújtanak Helsinkinek. Bár Nagy-Britannia és Franciaország már háborúban állt a náci Németországgal, számottevő harctevékenységre nem került sor közöttük, a határok viszonylag békések voltak, ezért 100 000 katonából és 62 bombázó repülőgépből álló, egyesített haderőt akartak összeállítani egy intervencióhoz.

Ez a terv azonban március 5-én meghiúsult, amikor Svédország megtagadta az átkelést. Március 6-án pedig a finn elnök felhatalmazta a békedelegációt a tárgyalások megkezdésére a Szovjetunióval.

Elolvasom a cikket