Kimutatták, hogy a donepezil képes az ebihalakban az anabiózishoz hasonló torpor állapotot előidézni. Ez az állapot a gyógyszer szervezetből való eltávolításával visszafordítható, amely kilátásokat nyit a DNP vészhelyzetekben történő alkalmazására, amikor az anyagcsere-folyamatok lelassítására és a szervkárosodás megelőzésére van szükség.
A tanulmányban a szakértők a NeMoCad algoritmust használták az anabiózist előidézni képes vegyületek előrejelzésére. A donepezilt választották, amelyet korábban az Alzheimer-kór kezelésére használtak, és X.laevis ebihalakon tesztelték, felmérve a gyógyszer hatását az élő szervezetre.
A DNP sikeresen idézett elő reverzibilis bódult állapotot, de volt néhány mellékhatása, többek között a toxicitás és a szövetekben való felhalmozódás. E hatások minimalizálása érdekében a kutatók a DNP-t lipid nanohordozókba kapszulázták, amely csökkentette a toxicitást, és növelte a hatóanyag felhalmozódását az agyszövetben.
A központi idegrendszer számos állatnál kulcsszerepet játszik a hibernáció és a torpor folyamatában. Bár a donepezil már bizonyította hatékonyságát az idegsejtek metabolikus stresszel szembeni védelmében, további vizsgálatokra van szükség a hatásmechanizmus jobb megértéséhez és az emberekben való lehetséges alkalmazásához.
A kutatók úgy vélik, hogy a donepezil kapszulázott változatát gyorsan ki lehetne fejleszteni, és nagy mennyiségben elő lehetne állítani klinikai felhasználásra. Ez a felfedezés fontos lépés lehet a súlyos sérülések és betegségek után a betegek életének megmentésére fordítható idő meghosszabbításában.
A kutatócsoport korábban egy másik hatóanyagot, az SNC80-at használta arra, hogy ebihalakban hibernációt érjen el, és növelje az emlősök szívének túlélési arányát, de az SNC80-at nem engedélyezték klinikai alkalmazásra embereken, mert görcsrohamokat okozhat. Ezzel szemben a DNP-t már alkalmazzák a klinikumban, így potenciálisan gyorsan újra lehetne használni vészhelyzetekben.
