Ezek a ritka és drága fémek létfontosságúak az elektromos autók, a napelemek, a hidrogén-üzemanyagcellák, szélturbinák és más, zöldtechnológiájú eszközök számára. „Ha véget akarunk vetni a petrolkémiai anyagoktól való függőségünknek, és a fűtés, a közlekedés és az energiaellátás tekintetében az elektromos áramra szeretnénk támaszkodni, akkor egyre inkább függővé válunk a fémektől” – mondta Louise Horsfall, az Edinburghi Egyetem munkatársa.
Politikailag komoly gondot jelent, hogy Kína nemcsak a készletek nagy részét ellenőrzi, hanem a feldolgozásukat is.
Mint Horsfall kiemelte: ahhoz, hogy a problémákat áthidaljuk, olyan körforgásos gazdaságot kell kialakítani, amelyben ahol csak lehet, újrahasznosítják az ásványokat.
„A Földön csak véges mennyiség van ezekből a fémekből, és nem engedhetjük meg magunknak többé, hogy hulladékként kidobjuk őket, ahogyan most is tesszük” – emelte ki.
A szakértők szerint az újrahasznosításban a mikrobák jelenthetnek segítséget. Egyes baktériumok képesek a fémek nanorészecskéit szintetizálni, feltételezhetően a méregtelenítési folyamataik részeként.
A szakértők akkumulátorokból és autókból származó hulladékokat vettek, majd a baktériumokat ráengedték bizonyos, a selejtekben megtalálható fémekre. „Először mangánnal tettük ezt, később nikkellel és lítiummal, aztán egy másik baktériumtörzset használtunk, és sikerült kivonnunk kobaltot és nikkelt” – nyilatkozta Horsfall.
A legfontosabb, hogy a fémek kivonásához használt törzsek a természetben előforduló mikrobák voltak. A csapat azt tervezi, hogy a jövőben génszerkesztett változatokat is felhasználnak majd a hatékonyság fokozása érdekében.
A folyamat következő része annak bizonyítása lesz, hogy ezek a fémek, miután eltávolították őket a régi elektronikai hulladékból, új akkumulátorok vagy eszközök alkotórészeként használhatók fel.
