Az értékelés eredményei a hőmérséklettel összefüggő halálozás terén is eltéréseket mutatnak Európa-szerte: a megfázással összefüggő halálesetek jelenleg majdnem háromszor gyakrabban fordulnak elő keleten, mint nyugaton, a hőséggel összefüggő halálesetek viszont több mint hatszor gyakoribbak délen, mint északon. Egy ilyen elmozdulás fő mozgatórugói az éghajlati és a demográfiai változások.
A JRC tudósai által vezetett és társszerzőkkel készített tanulmány, a hőmérséklet-változás által okozott jelenlegi és várható jövőbeli többlethalálozást vizsgálta harminc ország 1368 európai régiójában: így Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban is. Figyelembe véve az életkorspecifikus jellemzőket, valamint a helyi társadalmi-gazdasági és környezeti sebezhetőségeket is, a tanulmány szerint jelenleg (1991-2020 közötti időszak) a túlzottan meleg vagy hideg hőmérsékletnek tulajdonítható teljes halálozás, évente 407 ezer halálesetet jelent Európa-szerte. Pontosítva, évente mintegy 363 500 ember hal meg a hideg miatt, míg 43 700 a túlzott hőség miatt.
Azonban egy 3 Celsius-fokos átlagos felmelegedési forgatókönyv megvalósulása esetén az előrejelzések azt mutatják, hogy a hőséggel összefüggő halálozás a jelenlegihez képest háromszorosára nőhet.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése megállapítja, hogy a Párizsi Megállapodás keretében tett jelenlegi vállalások nem elégségesek, az iparosodás előtti szinthez képest 2,5–2,9 Celsius-fokos felmelegedésre lehet számítani még ebben az évszázadban.
Míg a hőség okozta halálesetek száma minden régióban növekedni fog, várhatóan a dél-európai régiók fogják a legnagyobb terhet viselni. Az előre jelzett 3 fokos felmelegedés mutatói szerint Görögországban a hőség okozta halálesetek száma a mai 1730-ról 4767-re, Franciaországban 3061-ről 13 564-re, Olaszországban 10 433-ról 28 285-re, Spanyolországban pedig 4414-ről 20 194-re nőne.
Az európaiak szerint az éghajlatváltozás komoly probléma
- Az európai polgárok szerint az éghajlatváltozás a szegénység, az éhezés, az ivóvízhiány, valamint a fegyveres konfliktusok után a harmadik legsúlyosabb probléma, amellyel a világnak szembe kell néznie.
- Az európaiak egynegyedét aggasztják leginkább az egymással összefüggő éghajlati, környezeti és szennyezési válságok. Négyből egy válaszadó az éghajlatváltozást, a természetkárosodást vagy a szennyezés okozta egészségügyi problémákat jelölte meg az előttünk álló legsúlyosabb problémaként.
- Az uniós polgárok 93 százaléka súlyos, 77 százaléka pedig nagyon súlyos problémának tekinti az éghajlatváltozást.
A hőséggel összefüggő halálozás fokozott kockázatának gócpontjai
2050-re az európai uniós fogadóállomások elsősorban délre koncentrálódnak, különösen Spanyolország, Olaszország és Görögország régióiban, de Franciaország jelentős részét is érintik majd, és a kelet-európai régiók is fokozott felmelegedéssel fognak szembesülni.
