A korai kréta időszakból származó leleteket Brazíliában és Kamerunban találták meg, a felfedezés arról árulkodik, hogy a szárazföldön élő dinoszauruszok hol tudtak szabadon átkelni a mai Dél-Amerika és Afrika között, mielőtt a két kontinens, évmilliókkal ezelőtt, kettévált volna.
A több mint 260 nyom iszapban konzerválódott, ősi folyók és tavak mentén.
A lelőhelyeket ma közel 6000 kilométer választja el egymástól.
A paleontológusok megállapították, hogy a nyomok kora, alakja és lemeztektonikai összefüggései hasonlóak.
Az érintett dinoszauruszok 120 millió évvel ezelőtt, a Gondwana nevű szuperkontinensen éltek, amely a Pangea nevű, hatalmas földrészből szakadt ki. „Az Afrika és Dél-Amerika közötti egyik legfiatalabb és legszűkebb geológiai kapcsolat az északkelet-brazíliai régió volt, amely a mai Kamerun partjaihoz simult a Guineai-öböl mentén” – mondta Louis Jacobs, a Southern Methodist University munkatársa és a csapat tagja. A két kontinens ezen a keskeny szakaszon összefüggő volt, a két oldalon élő állatok potenciálisan át tudtak kelni.
A ma Afrikaként és Dél-Amerikaként ismert kontinensek körülbelül 140 millió évvel ezelőtt kezdtek el szétválni, a köztük lévő űrt végül az Atlanti-óceán déli része töltötte ki. A kontinensek szétválásával medencék alakultak ki, ezekben pedig folyók folytak és tavak keletkeztek, a lábnyomokat ilyen medencékben találták meg.
A leletek többségét háromujjú theropodák hagyták, ezek húsevő dinoszauruszok voltak. Egyes lenyomatok a Sauropoda vagy Ornithischia csoport tagjaitól származnak.
