Az oroszok iránti bizalmatlanság
Podoljak szerint még 1928-ban a Kreml kezdeményezte a Litvinov-paktum aláírását, amely a háborúról, mint az állami politika eszközéről való lemondást írja elő.
Azóta a Szovjetunió és utódja, az Oroszországi Föderáció több tucat háborút robbantott ki, és több száz megállapodást sértett meg, köztük például az 1994-es budapesti memorandumot és a 2003-as ukrán–orosz határról szóló megállapodást.
Az igazságos jóvátétel lehetetlensége
Különböző becslések szerint Ukrajna veszteségei a háború kezdete óta 700 milliárd dollár és 1 billió dollár között mozognak. Oroszország a maga részéről képtelen ilyen kártérítést fizetni, ezért van szükség egy nemzetközi ellenőrzés alatt álló mechanizmusra, hasonlóan ahhoz, amelynek keretében Irak kamatot fizetett az olaj- és gázbevételek után Kuvaitnak, amely túlélte az 1990-1991-es iraki megszállást.
„Egy ilyen mechanizmus kiépítése azonban csak akkor lehetséges, ha az agressziót elkövető állam kormánya együttműködik. Irakban ehhez Szaddám Huszein eltávolítására, letartóztatására és kivégzésére volt szükség. A következtetés Putyin személyével kapcsolatban egyértelmű” – tette hozzá.
A háborús bűnösök megbüntetésének lehetetlensége
Oroszország legfontosabb bűnözője Putyin. A Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmánya szerint a Kreml vezetője nem rendelkezik menthető fel háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények vagy népirtás alól. Ez viszont azt jelenti, hogy a végsőkig ellenáll a nyomozásnak, és nem adja ki beosztottjait.
„Minden háború végül véget ér, tárgyalások kezdődnek, és békeszerződéseket írnak alá. Ennek csak egyetlen ember áll az útjában. Ennek a személynek a neve nyilvánvaló és nagyon véres, és már beíródott a történelembe” – írta Podoljak.
