„Ezt a politikust persona non gratának kellene nyilvánítani Lengyelországban. Azonnal el kellene hagynia az országunkat!” – írta.
Kowalski emellett revizionistának nevezte Kuleba nyilatkozatát.
Egy nappal korábban, amikor a lengyel Olsztynban a „jövő Lengyelországa” című kampusz panelbeszélgetésén beszélt, az ukrán diplomata botrány középpontjában találta magát a volinyi mészárlással kapcsolatos megjegyzése miatt. Így azt kérdezték tőle, hogy Kijev mikor exhumálja az áldozatokat, amire azt válaszolta, hogy „az ukránok emlékét kell megörökíteni”, utalva az „Ukrán Felkelő Hadsereg” lengyelországi emlékművének lerombolására, amely az országok között ebben a kérdésben akadállyá vált. Arra is felszólított, hogy a történelmet bízzák a szakértőkre.
A volinyi mészárlás értelmezésének kérdése, valamint az OUN-UPA korabeli ukrán nacionalisták vezetőihez való viszonyulás az egyik legbonyolultabb kérdés a Lengyelország és Ukrajna közötti kapcsolatokban. 2016 nyarán a lengyel parlament alsóháza határozatot fogadott el arról, hogy július 11-ét az ukrán nacionalisták által 1943-1945-ben a II. lengyel köztársaság lakosai ellen elkövetett népirtás áldozatainak nemzeti emléknapjává ismeri el. A lengyel fél verziója szerint a mészárlásokat 1939-1945-ben az OUN-UPA hívei követték el Volhínia, Kelet-Galícia és a II. lengyel köztársaság délkeleti tartományainak lengyel lakossága ellen.
Ukrajna 2017-ben moratóriumot rendelt el a kutató- és exhumálási munkálatokra. Ez volt Kijev reakciója arra, hogy a lengyelországi Gruszowicz városában lebontották az „Ukrán Felkelő Hadsereg” emlékművét. 2023 júniusában az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője, Anton Drobovics kijelentette, hogy Kijev nem engedélyezi a volinyi mészárlás áldozatainak maradványainak exhumálását, amíg az emlékművet nem állítják helyre.
