A sors fintora, hogy a Horn Gyula sétány, amelynek elnevezését a volt karhatalmista miniszterelnökről a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés erőszakolta ki, a Mosoly utcával határos. A kommunistákon kívül ugyanis senki más nem gondolhatta komolyan, hogy Horn Gyula méltó lenne arra, hogy nevét közterület viselje.
A Fővárosi Közgyűlés kommunista, liberális felsőbbrendűségi érzéstől vezérelve még arra sem volt képes, hogy jogszabályi kötelezettségének eleget tegyen a névváltoztatásról szóló döntés meghozatala előtt. A Fővárosi Önkormányzatnak ugyanis be kellett volna szereznie a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, mivel jegyzőkönyvek által is bizonyítottan kétség merült fel, hogy a közterület elnevezése megfelel-e a törvény rendelkezésének. S mivel a Fővárosi Közgyűlés nem kérte ki ezt az állásfoglalást, Budapest Főváros Kormányhivatala a Fővárosi Törvényszékhez fordult az ügyben 2023 áprilisában. A Fővárosi Törvényszék pedig a vitában a kormányhivatalnak adott igazat. A bíróság szerint ugyanis jogsértő a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezése, ezért hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendelkezését. A törvényszék nagyon bátran cselekedett, mert korábban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes már a képébe vágta a kormányhivatalnak, hogy a szervezet nincs abban a helyzetben, hogy utasítsa a Fővárosi Önkormányzatot.
Mindennek ellenére a Fővárosi Önkormányzat az első pillanattól kezdve tisztában volt vele, hogy szembemegy a törvényekkel. Ellenkező esetben kikérte volna a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, amit a bíróság nyilván meg is tett. Ellenkező esetben képtelen lett volna arra, hogy a tudomány oldaláról sem cáfolható ítéletet hozzon.
Emlékezzünk: Kiss Ambrus mélyen be volt ágyazva a Gyurcsány–Bajnai-kabinetbe. A 2002-től 2010-ig tartó baloldali kormányzás alatt több fontos pozíciót is betöltött a szocialisták egyik kulcsembere, a néhai Kiss Péter mellett. Így először a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban dolgozott, majd 2003 márciusától miniszteri tanácsadó volt a szintén Kiss Péterre bízott Miniszterelnöki Hivatalban. Ezt követően, 2006-ban és 2007-ben a szociális és munkaügyi miniszter kabinetfőnökeként tevékenykedett, 2009-től pedig a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszternél töltött be ilyen tisztséget. A főnökét ekkor is Kiss Péternek hívták, ahogyan akkor is, mikor ugyanazon év áprilisától társadalompolitikai szakállamtitkárként dolgozott a MeH irányítójának keze alá.
Ezek után gondolta a Karácsony Gergely & Kiss Ambrus kettős, mit nekik a kormányhivatal, mit neki Sára Botond, sőt a törvényességre is magasról tesznek, és átverték a közgyűlésen a közterületi névváltoztatást. Az idő azonban a jelek szerint nem nekik dolgozott, hanem a törvényességnek.
Vannak egészen vérlázító dolgok. Ilyen az, amikor a pufajkás, volt hálózati ember, ízig-vérig kommunista Horn Gyula szobrot és termet kap az Európai Parlamentben. És ilyen az is, amikor fia egy politikai visszatámadásban „erkölcsileg kikezdhetetlennek” nevezi. Talán nem árt tisztába tenni, ki is volt a néhai miniszterelnök.
„A Gyula nagyon kemény volt. Ő vágott, lőtt, mint a bolond” – fakadt ki Pünkösti Árpád könyve szerint Ribánszki Róbert, Kádár János egykori személyi titkára akkor, amikor 1989-ben látta az átrendeződést. Egy szélsőbalos káder berzenkedése ez, aki végignézte, hogy a Szovjetunióban tanult moszkovitából, a kádári ranglétrát végigjáró Hornból „reformkommunista lett”. Csurka István egyszerűen „gyömöszölt agyúnak” nevezte. Horn maga, amikor pufajkás múltjáról kérdezték, azzal vágott vissza, hogy „Na és?” Ezzel nagyjából mindent elárult jelleméről. Horn a többi pufajkással együtt mindig arról írt, beszélt, hogy semmi különöset nem tett, semmiféle kegyetlenségben nem vett részt. Horn kényelmes szerepben volt, tökéletesen tudta, hogy nincsenek meg (vagy el vannak zárva) az igazán kényes dokumentumok, ahogyan hálózati múltjára is csak 2017-ben derült fény, mivel az egyik dossziéban véletlenül szerepelt egy Hornra nézve kellemetlen feljegyzés.
Örülnünk kell annak, hogy a törvényesség leszkanderozta a balosok következetes erőszakosságát. S hogy mennyire rátalált az ítélet az ügy társadalmi támogatottságára, azt a balos Blikk friss népszavazása mutatja. Az olvasók kétharmada ugyanis egyetért a Fővárosi Törvényszék döntésével.
Az élet persze már korábban is így döntött, amikor a Mosoly utcát rendelte a Horn Gyula sétány szomszédságába.
A szerző újságíró