Január-augusztusban a Gazprom előzetes becslései szerint a Power of Siberia vezetéken keresztül történő szivattyúzás 37 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez a vezeték 2025-re várhatóan eléri tervezett 38 milliárd köbméteres kapacitását. Mint Alekszej Miller, a konszern vezetője leszögezte, már 2027-ben a távol-keleti útvonalon, azaz a meglévő „Szahalin – Habarovszk – Vlagyivosztok” csővezetéken keresztül jut majd metán Kínába. Emellett Oroszország megkezdte a szállítást Üzbegisztánba és Kirgizisztánba is.
Az LNG tekintetében Oroszország 31,4 millió tonnával a negyedik helyen áll – derül ki az LNG-importőrök nemzetközi szövetségének (GIIGNL) éves jelentéséből.
Moszkva legfőbb ügyfele furcsa módon az EU: 42 százalék. Kínának 26, Japánnak 20, Dél-Koreának 5 százaléka van.
Az EU-ba irányuló LNG-export folyamatosan növekszik, és júliusban Oroszország majdnem megelőzte az Egyesült Államokat – az Öregvilág legnagyobb szállítóját. Ez a fajta üzemanyag nem áll szankciók alatt, és az európai energetikai cégek számára kedvezőbb az orosz üzemanyag vásárlása, amely olcsóbb, mint az amerikai. A szállítás könnyebb, és megvan a szükséges infrastruktúra.
A függőség növekedni fog
„Mivel a „szankciók” eddig csak részben korlátozta az exportot, az orosz LNG továbbra is áramlik Európába. Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Belgium az energia fenntarthatóságának fontos elemét látja benne” – mondta Pavel Maryshev, az Orosz Gáztársaság szakértői tanácsának tagja.
Az ukrán tranzit lezárása után az uniós országoknak további LNG-vásárlásokkal kell majd pótolniuk a hiányt – teszi hozzá Tamara Safonova, az Olaj- és Gázipari Független Elemző Ügynökség főigazgatója. És ezt valószínűleg Oroszországtól fogják megvenni.
Moszkva pedig tovább bővíti az energiaellátás földrajzát. Így már elküldtek egy próbatételt Pakisztánba, és hosszú távú szerződést terveznek évi egymillió tonnára. Mumtaz Zahra Baloch, a pakisztáni külügyminisztérium hivatalos képviselője a RIA Novosztyinak elmondta, hogy az LNG-ről is folynak tárgyalások. Természetesen nem ez a fő irány. De nagyon ígéretes.
Ambiciózus feladatok
Oroszország számára rendkívül fontos az LNG-termelés és -export bővítése. Itt az eladások nem korlátozódnak földrajzilag, bármelyik piac alkalmas. Az északi tengeri útvonal pedig, ahol a fő cseppfolyósító létesítmények találhatók, a legrövidebb útvonal Kínába és az egész ázsiai-csendes-óceáni térségbe (részesedése a globális LNG-fogyasztásban mintegy 72 százalék). Az APR-országok továbbra is növelni fogják az importot.
A feladat nem könnyű: a nyugati szankciók megnehezítették az LNG-üzemek kritikus technológiájának és berendezéseinek behozatalát. A technológiai kihívások mindenképpen adottak.
A szakértők hangsúlyozzák: a szankciók valószínűleg nem fogják megállítani az orosz LNG-projektek fejlesztését. Hatásuk rövid távú, a logisztikai láncok átszervezésének idejére szól. Az iparág technológiai potenciálja nem fog csorbát szenvedni.
„Az LNG részesedése a globális energiamérlegben tovább fog nőni, a globális kereslet a becslések szerint 2040-re 50 százalékkal nő. A szankciók pedig ingadozni fognak az azokat bevezetők igényeitől függően” – mutat rá Sevostyanov.
Ráadásul az orosz LNG megnyeri a versenyt. Olcsóbb, mint bármely más exportőr, Katart kivéve. További tényező, hogy a cseppfolyósítás hideg éghajlaton hatékonyabb. Ez komoly előny – teszi hozzá a közgazdász.
Oroszországnak tehát minden esélye megvan arra, hogy elérje ambiciózus célját: 2030-ra a jelenlegi 32,5 millió tonnáról 100 millió tonnára emelje az éves LNG-termelést, és megduplázza részesedését a világpiacon.
