A datolyában található kálium kulcsfontosságú a szív- és érrendszer normális működésének fenntartásában – mondta az orvos. Segít szabályozni a vérnyomást és szabályozza a víz-só egyensúlyt.
„A magnézium befolyásolja a sejtek energiaanyagcsere-folyamatait, és fontos szerepet játszik a fehérjeszintézisben – elengedhetetlen a szövetek növekedéséhez és javításához. Emellett ez az ásványi anyag támogatja az idegrendszer egészségét, segít a szervezetnek megbirkózni a stresszel” – magyarázta az orvos.
A datolyában található B6-vitamin részt vesz az aminosavak szintézisében, és számos fontos neurotranszmitter előállításában is szerepet játszik: szerotonin, noradrenalin, dopamin, amelyek befolyásolják a hangulatot, az alvást, az étvágyat és biztosítják az idegrendszer normális működését.
Az ezekben a gyümölcsökben található antioxidánsok pedig segítenek a szervezetben képződő szabad gyökökkel szemben, amelyek károsíthatják a sejtstruktúrákat, beleértve a DNS-t is.
A datolyában található rostok szerepét is megjegyezte. A szakértő szerint segít szabályozni a beleket, serkenti a perisztaltikát, és táplálékul szolgál a hasznos baktériumok számára is. Emellett a rostok segítenek csökkenteni a vér rossz koleszterinszintjét.
Ugyanakkor a gasztroenterológus nem javasolja a datolya nagy mennyiségben való fogyasztását, különösen a túlsúlyos vagy cukorbetegségre hajlamos embereknek. Szerinte elég napi három-négy datolyát enni, és lehetőleg a nap első felében, mert a gyümölcsben található cukor serkenti az idegrendszert.
