Nagy Áron
2024. szeptember 3. kedd. 18:05
– A tanácskozás három panelben zajlott le. Az első eszmecserénk során azzal foglalkoztunk, hogy hogyan tud hozzájárulni a jobb és minőségi jogalkotás, illetve az európai uniós intézményeken belül is érvényesülő jogállamiság az Európai Unió versenyképességének a növeléséhez. A magyar elnökségnek egy meghatározó törekvése az, hogy egyszerű, hatékonyan kiszámítható szabályozási környezettel támogassuk az Európai Unióban a gazdasági szereplőket és az Európai Unió versenyképességét. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az uniós jogalkotás minősége számos területen jelentős mértékben fejleszthető az érintett gazdasági szereplők érdemi bevonásával – fogalmazott az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának vezetője.
A miniszter szerint a munka már az informális tanács ülését megelőző vacsorán elkezdődött, amikor három az európai ipari szereplők, illetve a kis- és középvállalkozások képviselői oszthatták meg gondolataikat a résztvevőkkel
A versenyképesség kérdését három szempontból is megvizsgálták: lehetséges-e Európában egy új ipari megállapodás a gazdasági szereplőkkel az Európai Unió versenyképességének erősítése érdekében; hogyan lehet megteremteni Európában a versenyképességhez szükséges emberi erőforrásokat; illetve hogyan biztosítható az új kezdeményezésekhez szükséges finanszírozás?
– A magyar elnökségnek az a célja, hogy egy új európai versenyképességi megállapodást hozzunk tető alá. A célunk az, hogy ennek a fő vonalai a november 8-ra tervezett informális európai tanácsülésen Budapesten kialakulhassanak – árulta el Bóka János. Majd hozzátette: az új európai versenyképességi paktum szempontjából kulcsfontosságú a modern technológiákba való befektetés, a harmadik országoktól való függőség csökkentése, a digitális egységes piac előmozdítása, a kutatás és innováció fejlesztése, a konnektivitás és az elektromobilitás fejlesztés.
– A munkaebédünk a demográfiai kihívásokkal foglalkozott, az Európában tapasztalható demográfiai folyamatok és kihívások olyan súlyúak, hogy ezeket a zöld és digitális átmenet mellett harmadik átmenetnek is lehet tekinteni. A zuhanó termékenység azt fogja eredményezheti, hogy 2070-re a Föld lakosságának csak 3,7 százaléka él majd Európában. Ez nem csak az európai kontinens versenyképessége, hanem Európának a világban elfoglalt helyével kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel – hangsúlyozta a tárcavezető.
Az ülésen ezek mellett szó esett a családpolitikáról, az egészséges életmód előmozdításáról, a harmadik országbeli állampolgárok integrációjáról, és a résztvevők egyetértettek abban, hogy „a demográfiai szempontokat sokkal jobban be kell csatornázni az európai uniós döntéshozatali folyamataiba, meg kell jeleníteni az európai szakpolitikákban, de természetesen a megosztott hatáskörök tiszteletben tartása mellett.”
A tájékoztató végén újságírói kérdésre Bóka János elmondta, a kardcsörtetés, Brüsszel és a sajtó egy részének hangulatkeltése ellenére magas szinten képviseltették magukat a tagállamok a budapesti eseményen, amelynek légköre konstruktív volt.
