„A hazámért reszketek”

Ha valaki hallgatja nemzetközi hírű Európa című dal előadójának, hazánk egyik legnépszerűbb énekesének, Varga Miklósnak a válaszait Andor Éva kérdéseire a Kontextus című podcastban, akkor gondolatról gondolatra egyetlen fogalom bukkan föl kimondva-kimondatlanul: a haza. Ide is idézem Szép Ernő Imádság című versét: „Ki ülsz az égben a vihar felett, / Én istenem hallgass meg engemet. // Hozzád megy szívem és ajkam dadog, / Hazámért reszketek, magyar vagyok. // A népekkel ha haragod vagyon, / A magyarra ne haragudj nagyon. // Ne haragudj rá, bűnét ne keresd, / Bocsáss meg néki, sajnáljad, szeresd.”

Varga Miklós gondolata: „Bennünk, kelet-európaiakban volt egy vágy, hogy mi ehhez az Európához akarunk tartozni. Akkor még valóban Nyugat-Európának hívták. Nyugat-Európa akkor megegyezett Európa fogalmával. Aztán eltelt néhány évtized, most már, ha nagyon le akarjuk sarkítani a dolgokat, akkor az én érzéseim szerint ma már Európa itt van Kelet-Közép-Európában. Az a klasszikus Európa, ami azokat a klasszikus értékeket jeleníti meg, amitől Európa, Európa volt, az ma már itt van.”

Kelet-Közép-Európa eleveníti meg azokat a klasszikus értékeket, amitől Európa, Európa volt. Tegyük hozzá, a haza haza volt, s a haza az is marad, ha ezen értékeket követjük.

Hogy most ott mi van? – vetődik fel a kérdés. Varga: „Olyasfajta népességcsere, hihetetlen migránsáradat érkezik oda. Teljesen más kultúra kerül, még úgy tűnik, hogy keveredik, de olykor már át is veszi a hatalmat egyes régióban. Ijesztő dolgok készülnek ott. Nekünk hagyományos európai fejjel gondolkozóknak valóban ijesztő. Nem azért, mert a migránsok ide jönnek. Hanem egyszerűen átveszik a hatalmat. Ez nem faji kérdés, ha valaki be akar húzni ebbe a csőbe, én azt kikérem magamnak. Nem abból problematikus, hogy milyen nemzetiségű, milyen származású ember kerül hatalomra, hanem hogy hova viszi el azt az országot. Elkezdődik egy átalakulás, amit az ottani emberek szerintem bénultan néznek és nem tudnak vele mit kezdeni.”

Tegyük hozzá a pontosság kedvéért, a keresztény Magyarország megőrzéséről, hagyományaink, szokásaink továbbviteléről van szó. A saria bíráskodás bevezetésének megelőzéséről, arról a nyomulásról, amelynek sajnos egyre-másra késelések, más terrorcselekmények a következményei. Az a folyamat, amelynek révén a nyugati országokba beengedett migránsokat most nem győzik, ami rosszabb, nem is tudják kitoloncolni teljes mértékben. A friss hír szerint a belga iskolákba bevezetik az arab nyelv oktatását.

Varga Miklósnak nyugodt a lelke, mert mint mondja „Amíg ez a vezetése van Magyarországnak, nem kell attól tartanunk, hogy közvetlenül belesodródunk a háborúba. Az is látszik, hogy megpróbálnak bennünket mindenféle, egyre aljasabb módszerekkel belekényszeríteni. Bízom abban, hogy az európai nemzeteknél az emberek feje egyszer csak kitisztul.”

A nemzeti összetartozás fontosságának gondolata Varga Miklós nyakláncmedáljában is megmutatkozik. 1987 óta viseli a Nagy-Magyarország-medált, amit külön csináltatott magának. „Ezen a területen élnek a mai napig is magyarok. Ne felejtsük el, nem lehet őket magukra hagyni. Tőrdöfés volt számomra a határon túliak állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelensége.”

Varga kijelentette: „Soha nem politizáltam direktben, de a dalaim elmondják, hogy milyen értékrendet vallok. Az én jobboldaliságom, konzervatív beállítottságom ezekből a dalokból egyre inkább kidomborodott. Így egyszer csak ezen az oldalon találtam magam, ami nem baj. Sőt felvállaltam. (…) A Nemzeti dalt műsoron tartom. Úgy konferálom föl a számot, hogy született egy fiatalember, aki Alexander Petrovics néven látta meg a napvilágot, aztán fogta magát és Petőfi Sándor lett belőle. Ez számomra azt jelenti, hogy magyarnak lenni nem feltétlenül csak születés kérdése. És Petőfi Sándor az egyik legnagyobb magyar. Az ő személyes példája is azt jelenti, hogy magyarnak lenni az egyfajta felvállalás.”

Mint mondta: „Rendszerváltozáskor hívott az MSZP, az SZDSZ, a Kisgazdapárt, a MIÉP. Ha kifizetik a gázsimat, elmegyek eléneklem. A közönség mindenhol szerette az Európát. Teltek az évek és a balliberális pártok elmaradtak a meghívók közül. Egy idő után nem hívtak.”

Azt döntse el az olvasó, hogy a haza mellől is elmaradtak-e a ballib pártok. Varga Miklós mindenesetre ott maradt. Vallja Szép Ernő gondolatát: „Hazámért reszketek, magyar vagyok.”

A szerző újságíró

Elolvasom a cikket