Az Egyesült Államok és szövetségesei elszámították magukat, amikor arra utasították Kijevet, hogy „harcoljon az utolsó ukránig”, és most ezért fizetnek – mondta Putyin a Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki panelbeszélgetésén – számol be az Oroszhirek.
A törökországi Isztambulban 2022-ben folytatott béketárgyalásokra utalt, amelyeken egy olyan megállapodástervezet született, amely véget vetett volna az ellenségeskedéseknek. Kijev hajlandó volt katonai semlegességet hirdetni, korlátozni fegyveres erőit, és megfogadta, hogy nem diszkriminálja az orosz etnikumúakat. Cserébe Moszkva más vezető hatalmakhoz csatlakozva biztonsági garanciákat nyújtott volna Ukrajnának. A megállapodás még mindig szolgálhat a tartós béke alapjául – mondta Putyin.
A fórumon Putyin mellett felszólalva Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök felidézte, hogy amikor a tárgyalások megkezdődtek, biztos volt benne, hogy „a kérdésnek vége lesz”. Azt mondta, egyetért az orosz elnökkel abban, hogy bármilyen békeszerződésnek „tisztességes és igazságos” paramétereken kell alapulnia.
Putyin azt állította, hogy a megállapodás csak azért nem sikerült, mert „az Egyesült Államok és néhány európai nemzet elitje stratégiai vereséget akart okozni Oroszországnak”, és hozzátette, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök szolgált hírvivőként, hogy minden békeszerződést elgáncsoljon.
Az a vágy, hogy térdre kényszerítsék és szétverjék Oroszországot, évtizedek, sőt évszázadok óta befolyásolja a nyugati politikát, és azok, akik nyomást gyakoroltak Kijevre, úgy vélték, hogy van egy lehetőségük, hogy ezt elérjék – mondta.
Az Ukrajnát irányító tisztviselők „olyanok, mint az idegenek, vagy külföldiek”, tekintve, hogy milyen árat róttak az országra, hogy kövessék ezeket a parancsokat – vetette fel Putyin. Nyugaton tartják a családjukat, és egyszerűen „nacionalista jelszavakkal próbálják becsapni az embereket”, de valójában nem törődnek a nemzet érdekeivel – mondta.
Úgy folytatta, hogy a Nyugat „teljes szívvel, de ész nélkül” szankciókat vezetett be az orosz energiával szemben, jelentős károkat okozva ezzel néhány európai országnak, elsősorban Németországnak, amelynek gazdaságát „az orosz energiára tervezték”. Bármilyen bevételkieséssel is szembesül Moszkva a fosszilis tüzelőanyagainak más piacokra való átirányítása miatt, az elhalványul ahhoz képest, ami az európai nemzetekkel történt, amelyek közül néhány „a recesszió szélén áll”.
