MH/ MTI
2024. szeptember 5. csütörtök. 21:40
Andrzej Duda a két ország történelmi kapcsolataira hivatkozva – valamint a lublini unió megkötésére utalva, amellyel 1569-ben létrejött Európa akkor egyik legnagyobb országa, a lengyel-litván köztársaság – a szorosabb védelmi együttműködés szükségességét hangsúlyozta az ukrajnai háború miatt kialakult feszült helyzetben. „Amikor több száz évvel ezelőtt még egységesek voltunk, Moszkva képtelen volt legyőzni minket” – mondta.
A litván államfő kiemelte: Lengyelország és Litvánia stratégiai együttműködésének különösen nagy a jelentősége Oroszország Ukrajna ellen irányuló „indokolatlan, barbár, teljes körű katonai agressziója” idején.
Gitanas Nauseda és Andrzej Duda Lublinban megbeszéléseket folytatott a városban működő, mintegy 4 ezer fős litván-lengyel-ukrán dandár (Litpolukrbrig) parancsnokaival is. A válsághelyzetek kezelésére, különösen az Európai Unió, a NATO és az ENSZ békemisszióiban való részvételre létrehozott közös alakulat az EU harccsoportjainak mintájára szerveződött, miután a három ország védelmi minisztere 2009-ben aláírta a létesítéséről szóló szándéknyilatkozatot. A dandárnak az eredeti elképzelések szerint 2013-ben kellett volna elérnie a teljes harckészültséget, erre azonban csak 2017-ben került sor.
Korábban, a nap folyamán Varsóban a két államfő közösen megnyitotta a lengyel-litván hadiipari fórumot, ahol Duda bejelentette: Lengyelország a szomszédos államban zajló háború főbb tanulságait levonva újabb hadiipari beruházásokat indít.
„A hadiipar támogatása nélkül, a fegyverek és lőszerek előállításának képessége nélkül hosszú távon még a legjobb hadsereg sem érhet el sikereket (…) Képesnek kell lennünk tüzérségi lőszereket, légvédelmi rakétákat és drónokat gyártani, ezek ugyanis a jelenlegi hadviselés kulcsfontosságú elemei. Ukrajnában is láthattuk, hogy intenzív konfliktusok során milyen hamar elfogynak ezek a készletek” – idézte Duda szavait a lengyel nemzetbiztonsági iroda (BBN).
Az X-en közzétett jelentés szerint az elnökök a lengyel-litván kapcsolatok megvitatása során a katonai mobilitáshoz is kapcsolódó közös gazdasági, energetikai és közlekedési infrastrukturális beruházásokról – köztük a Via Baltica és a Rail Baltica nevű közúti és vasúti folyosóról, valamint a lengyel-litván gázösszeköttetésről – is egyeztettek, valamint több együttműködési szerződést is aláírtak a kiberbiztonság és a védelem területén.
