A döntéshozó testület ülésén Biró Rozália SZKT-elnök közölte: csütörtökön a területi elnökök, valamint a platformok konzultatív tanácsa is úgy döntött, hogy Kelemen Hunort javasolja államfőjelöltnek.
A javaslatot az RMDSZ Nőszervezete és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is támogatta. A felszólalók egyhangúlag azt mondták: a szövetségi elnök a legalkalmasabb arra, hogy a romániai magyarok hangját hallassa, a közösség elvárásairól, problémáiról, céljairól beszéljen az őszi romániai választási kampányban.
Ő a legnépszerűbb és legmegbecsültebb romániai magyar politikus, aki meg tudja jeleníteni a romániai magyar közösség egységét – hangzott el.
Kelemen Hunor beszédében hangsúlyozta: nem kitüntetést, hanem feladatot és munkát kapott kollégáitól, melyet velük együtt fog elvégezni. Aláhúzta: fontos, hogy a romániai magyaroknak legyen államfőjelöltjük Romániában, mert ez az ő szülőföldjük is, rájuk is kihat, hogy mi történik az országban. És a magyar közösség sajátos problémáit csak magyar jelölt tudja megjeleníteni – mondta.
„Mi egy jobb, élhetőbb országot akarunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a szövetség politikusai készek mindent megtenni ezért, amit politikailag lehetséges.
A romániai magyarok tiszteletet és figyelmet kérnek, nemcsak magukért, gyerekeikért is, akik itt fognak élni, „jogokat kérnek, nem csak kötelességeket” – mondta.
Felidézte: abból, ha a magyar közösségnek volt államfőjelöltje, mindig a közösség nyert. Ez jó alkalom a román közösség megszólítására is, mivel a magyar közösség ügyét csak vele közösen lehet rendezni – mondta.
„Ha nem nevezzük meg a problémáinkat, nem beszélünk azokról, akkor azok csak számunkra léteznek, mások számára nem” – húzta alá. Kifejtette: az RMDSZ a kampányban az ország egyre égetőbb gondjairól, az állam és a polgárok megromlott viszonyáról, a fenyegető demográfiai helyzetről, az ellátó rendszerek összeomlásának veszélyéről fog beszélni, arról, hogy ha folytatódik a jelenlegi trend, Románia 2040-re „egy szép, nagy és üres ország lesz”.
Megítélése szerint az ország polgárai dühösek, mert az állami intézmények rosszul bánnak velük, túlszabályozott és nehézkes az ügyintézés, az állam visszaél hatalmával, „rémállam”. Ezen változtatni kell, különben a polgár fog változtatni, és elhagyja az országot – mondta.
Az állami apparátus rossz működését bizonyítja az is, hogy a régiók az uniós támogatás ellenére „szétfejlődtek”, amire a közigazgatási reform során figyelni kell. A többség és kisebbség viszonyát is rendezni kell, és az államfőnek ebbe is beleszólása van, álláspontja mérvadó a kormányok számára – mondta.
Kelemen Hunor szerint Romániának olyan államfőre van szüksége, aki visszaállítja a bizalmat állam és polgárai között, irányt mutat, párbeszédet folytat a polgárokkal, társadalmi csoportokkal, mivel erre az elmúlt tíz évben nem volt példa – mondta Klaus Iohannis jelenlegi államfő két mandátumára utalva.
Meglátása szerint az államfőnek a biztonságot is szavatolnia kell, mert az ukrajnai háború miatt felértékelődött a Fekete-tenger térsége, Románia szerepe. Proaktív külpolitikára van szükség – mondta –, az Európai Unió szintjén is az ország érdekeit kell előtérbe helyezni, és ehhez Romániának regionális együttműködéseket kell kötnie szomszédjaival.
Hangsúlyozta: az RMDSZ az őszi választási kampányban a józan észt fogja képviselni, a valós problémákról fog beszélni, és arra törekszik, hogy újra kormányra kerüljön, mert ezáltal a józan ész fog visszakerülni az ország vezetésébe. „Ha győzünk, akkor a józan ész fog győzni” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az SZKT-ülést követő sajtótájékoztatón közölte: az RMDSZ olyan víziót képes felmutatni, mely nem csak a magyaroknak, a román embereknek is jó. Az MTI kérdésére – mennyire számít magyarellenes diskurzusra a kampányban –, felidézte: a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választásokon volt ebben része a magyar közösségnek, és abban bízik, ősszel nem lesz.
„Ha lesz, meglátjuk, mit kezdünk vele, van ebben már van tapasztalatunk. De én azt szeretném, hogy ne legyen” – fogalmazott az államfőjelölt.
Romániában november 24-én rendezik az elnökválasztást, s amennyiben az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, december 8-án második fordulót tartanak a két legjobb eredményt elért elnökjelölt részvételével. A kettő között, december 1-jén tartják a parlamenti választásokat, amikor a kétkamarás parlament összetételéről döntenek a szavazópolgárok.
