2024. szeptember 6. péntek. 11:2
Egy bulvár internetes oldal arról kezdett cikkezett, hogy Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke irodalmi babérokra tör, s állítólag már el is készült első regénye, műfaját tekintve egy krimi, Kate Vargha szerzői álnéven. Lehet benne valami, hiszen a Kate Vargha név utalhat akár Gyurcsány édesanyjára, Varga Katalinra.
Sokat sejtető mindenesetre, hogy a bulvárlap már a krimi címét is tudja: A kereszt halála. Mi több, a mű ajánlásának végére a még ismeretlen kiadó azt biggyesztette oda: „Ha eddig azt hitték, hogy ismerik a szerzőt, akkor most ki fog derülni, hogy mégsem.” Az első műves szerző vonzódását a bűnügyi regények világához meg tudjuk érteni, Gyurcsány kalandos életében nem voltak ritkák a kriminalisztikai szálak, tudomásunk szerint jelenleg is folyamatban van – vagy ha már nincs, a tájékoztatás maradhatott el – olyan eljárás, amelyben a még politikus Gyurcsánnyal összefüggésben büntetőeljárás zajlik, például jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanújával.
Az irodalmi munkássághoz ilyen gazdag életút, megannyi tapasztalat csak a keveseknek adatik meg, ráadásul Gyurcsánynak stílusa is van hozzá.
Akadt példa arra is az üzletember Gyurcsány életében, hogy az egyik nagy port kavaró ingatlanszerzését a törvényességi felügyelet, vagyis az ügyészség jó erkölcsbe ütközőnek tartotta, csak a felfedezése tíz év után megkésetté vált, s elévülés miatt meg kellett szüntetnie az eljárást. Mindez már akkor történt, 2006 januárjában, amikor miniszterelnökként szolgálta a közjót, s éppen azzal volt elfoglalva, hogy miképp tudnák átverni az Európai Uniót a rövidesen benyújtandó konvergenciajelentésben, s jól eltitkolni a hiányt, miközben Fletó egy limuzinban suhanva vezette félre a T. választópolgárokat a 2006-os kampányban, lehazudva a csillagokat a kék égboltról.
A krimiíráshoz szükséges alapanyagból van tehát bőven Gyurcsány batyujában, s akkor még nem is beszéltünk a regényekhez nélkülözhetetlen „keresd a nőt” típusú szerelmi szálakról, amelyek hol másutt szökkentek szárba, mint a Miniszterelnöki Hivatalban, ahol Klára dolgozott. A volt KISZ-es pajtások pedig az egzisztencia megteremtésében jeleskedtek, akárcsak Budapest utolsó tanácselnöke, aki szükségét érezte annak, hogy a (joghatályosan sosem létezett) Demisz alelnökének egy zuglói lakást utaljon ki. A rablóprivatizáció hőskorában az ifjú Gyurcsány olyan zsíros cupákokhoz jutott, mint például az országos bolthálózattal működő Ezermester Vállalat, amely végelszámolójának éppen Gyurcsány Ferencet szemelte ki a Demisz Gazdasági Irodája, amelyet az egykori bányász, Varju László ügyvivő és a későbbi brókerbotrányból is (tanúként) ismertté váló Karl Imre kamarás, Gyurcsány későbbi államtitkárai vezettek.
Ez már több is mint egy krimire való muníció, igazi kalandregény, amely megalapozta a későbbi legendás parlamenti táncikálást a miniszterelnök dolgozószobájában, mint egy fényes politikai karrier szimbóleumát (sic!). Igaz, ehhez kellett a nagy hatalmú anyós is, Apró Piroska, aki bankelnökként mintegy hétszázmillió forintos kedvezményes kölcsönt nyújtott a Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorondgyár megvásárlásához mindössze ötmillió forintos önerővel.
A politikai bukás, kétszer miniszterelnökként még ehhez is hozzátehet néhány építőkockát egy tartalmas és izgalmas krimihez. A sikeres szakácskönyv leckének jó volt az irodalmi inasévekben, most jöhet egy igazi bestseller az érett, kiforrott Fletótól, már alig várjuk.
Amolyan win-win helyzet ez, mindenki jól jár. Gyurcsány a szakmaváltással, a közélet a Gyurcsány-mentességgel.
A szerző újságíró
