Drágulni fog a kenyér

A szakember elárulta, az eddig betakarított búzának, árpának és repcének a termése átlagosnak mondható, azonban nagyon nagy különbségek vannak az országon belül, nem egyformán sújtotta a megyéket az aszály. Az Agrármarketing Centrum szerint az ország kétharmada súlyosan aszálykáros, azonban van egy-két terület, ahol ez egyáltalán nem jelentett problémát.

A mostani betakarítás alapján úgy tűnik, hogy nem csak mennyiségre gyengébb a termés, hanem minőségileg is. Giczi Gergely szerint a búza hektáronként átlagosan 5,7-5,8 tonnát hozott, amely nem mondható extrém kirívóan rossznak, az elmúlt öt év átlagába illik az adat.

Az adatok szerint búzából ötmillió tonna termés jött össze az idén, ebből nagyjából hárommillió tonna az, ami fedezi a hazai fogyasztást, azaz bőven jut exportra is. Giczi Gergely szerint az ellátásbiztonság itthon teljesen megoldott, minden hazai szükségletet tud fedezni a magyar búzatermesztés, ezen felül árpából is nagy mennyiségben marad kivitelre.

A búza 80 százaléka takarmány minőségű, a maradék 20 százalék malmi, azaz nagyjából 1,1 millió tonna az, ami a malomipar számára felhasználható minőségű lett. Ez az árakban is látható, jól elkülönül a takarmány- és az étkezési búza ára – tette hozzá a szakember.

A termelési adatokból kivehető, hogy most nem várható olyan komoly áremelkedés, mint az elmúlt években, mikor nagyon rövid időn belül a fehér kenyér ára 300 forintról egészen a most átlagos ezer forintig ugrott fel.

Giczi Gergely szerint a korábbi drágulás nem elsősorban a terményárak emelkedése miatt jelentkezett, hanem a szállítási és humánerőforrás-költségek, valamint az energiaárak megugrása miatt. Az Agrármarketing Centrum úgy számol, hogy idén egy nagyjából 10 százalékos áremelkedés várható, ám az nagy kérdés, ez hogyan jelenik meg az üzletekben, mert a fogyasztói tűréshatár már most is a plafonon van.

Elolvasom a cikket