Energiahiánnyal küszködnek a kárpátaljai magyar vállalkozások

A kárpátaljai magyar vállalkozói szférát elsősorban kis helyi borászatok, sajt- és hentesüzletek, kistelepüléseket kiszolgáló boltok, szolgáltatási területen tevékenykedő vállalkozások alkotják. Mindegyikük számos, a háború okozta nehézséggel szembesül.

Tóth Mónika és családja élelmiszerboltot üzemeltet az ungvári járási Császlócon. Egy olyan településen, ahol még a háború előtt is mindössze nyolcszázan éltek, egy ilyen vállalkozás nem hoz sok hasznot, ám lehetőséget ad némi bevételszerzésre.

– Az áramkimaradás nagy fejtörést okoz számunkra – meséli Mónika. – Gyertyákkal és akkumulátoros lámpákkal próbáljuk átvészelni az áramszüneteket. Az áramfejlesztő túl költséges számunkra, így egyelőre nem tudtunk beruházni ilyen eszközre.

Bár most még főleg az esti órákban jelent gondot az áramhiány, a helyi vállalkozások már most keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel biztosítani tudják működésüket a hidegebb időszakokban is.

Az ungvári járási Nagydobronyban található Hete Húsbolt is energiaellátási gondokkal küzd.

A tulajdonosok, Hete Sándor és felesége, Katalin, friss hússal dolgoznak, amelyhez elengedhetetlen a hűtőszekrények és fagyasztók folyamatos működése.

– Az energiaellátás legkisebb korlátozása is kritikus számukra – fejtette ki Sándor. – A meleg és az áramhiány miatt sajnos nem tudunk folyamatosan nyitva tartani, mint ahogyan azt megszokták a vásárlóink. Emiatt tehát a sertésfelvásárlás is akadozik. Van olyan gazda, aki már 1 hónapja várja, hogy elhozzuk a jószágát, viszont ebben a hőségben és áram nélkül egyszerűen nem tudjuk a szokásos mennyiségben feldolgozni a húst. Mindez befolyásolja a munka stabilitását.

A Tünde Divat több mint tíz éve működik a kárpátaljai Csongoron. A vállalkozók ruhákat, cipőket, mindennapi használatra szánt termékeket kínálnak, állandó vásárlóik vannak. A háború előtt számos fejlesztést vittek véghez. Új üzletet nyitottak Beregszászban, eközben a közösségi médiafelületeken is aktív követőtábort gyűjtöttek össze, fejlesztették az online értékesítést. Előbb azonban a háború, majd a stabil áramellátással kapcsolatos problémák nehezítették jelentősen a munkát.

– Korábban nagyon sok esetben interneten keresztül kommunikáltunk a vásárlóinkkal, jelenleg ez is nehezebben megoldható áramhiány idején.

Igyekszünk feltölteni a képeket az új termékekről, ám gyakran nem jut el az információ, mivel a vásárlóknak sincs internetük – fogalmazott Marton Tünde.

A kárpátaljai magyar vállalkozások próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ehhez saját megtakarításaikat használják fel, támogatásokra pályáznak, egymás tapasztalatait tanulmányozzák, és megosztják a sikeres projekteket.

A legegyszerűbb – bár nem a legolcsóbb – megoldás az energiaellátás stabilitásának biztosítására a vállalkozók számára a generátorok beszerzése volt. Ez történt a Tünde Divat esetében is. A vállalkozó elmondta, azért vásároltak mindkét üzletükbe generátort, mert „.az emberek nem akarnak sötét boltokban vásárolni”.

– A nyitvatartáson nem változtattunk, továbbra is teljes munkarendben igyekszünk kiszolgálni a vásárlóinkat – magyarázza az ügyvezető.

– Az áram pótlása azonban eléggé költséges, így egy-egy lazább nap után megterhelő az erre fordított összeg előteremtése.

Vannak azonban jobb napok, amikor sok vásárlónak örülhetünk, ez feledteti az áramhiány okozta terheket. Örülünk, hogy még vagyunk, dolgozhatunk.

Hete Sándor és Katalin szintén generátorral igyekezett enyhíteni az áramellátás okozta kellemetlenségeken. A család mindent megtesz a munka folytatása és a megrendelések teljesítése érdekében.

– Amikor épp kolbászt töltünk, és nincs áram, fejlámpát használunk, vagy arra az időre bekapcsoljuk a generátort. Igyekszünk úgy időzíteni, hogy épp legyen áram. Ez az anyagiakban is meglátszik, hiszen a felére vagy még kevesebbre csökkent a bevételünk – fejtették ki a Hete Húsbolt tulajdonosai. Mint mondták, az állandó áramkimaradások miatt a hűtőberendezések is túl gyakran meghibásodnak.

A családnak már két hűtőszekrénye ment tönkre, ami jelentős többletköltséget jelentett a kis családi vállalkozásnak.

A termelés visszaesése és a bevételek csökkenése miatt ez súlyosan érintette az üzletet. Így jelenleg Hetéék is azon gondolkodnak, hogy mi legyen a következő lépés…

Bár a vállalkozók egy része önállóan próbál alkalmazkodni a kihívásokhoz, a helyi és a külföldi magyar közösség szolidaritásának egyedi példái inspirálóak, hiszen fontos szerepet játszanak abban, hogy a vállalkozások túléljék ezt a nehéz időszakot.

Így a magyarországi közösségek is sok kárpátaljai vállalkozót segítettek generátor vásárlásban. A működtetés során azonban kiderült, hogy ez a berendezés anyagilag meglehetősen drága, és folyamatos gondozást és felügyeletet igényel. Emiatt az információs szolgáltatások területén tevékenykedő Pitra György vállalkozó más megoldást talált. A magyar származású üzletember elmondta, otthonában napelemet szerelt fel, amely megtermeli számára a szükséges áramot. Ezért döntött úgy, hogy ezt az utat követi vállalkozása működtetésének biztosítása érdekében.

Amint megjelentek az állami hitelprogramok az alternatív energiaforrásokat hasznosító áramfejlesztő berendezések beszerzésére, kapcsolatba léptem egy szintén magyar származású ismerősömmel, aki néhány héten belül felszerelte a napelemrendszert az irodám tetőszerkezetére. Telepítettünk energiatároló rendszereket is, így amikor süt a nap, feltöltjük az akkumulátorokat, így amikor nincs áramszolgáltatás, ezekről működünk. Ezek néhány órán belül feltöltődnek, így remélem, hogy ésszerű használat mellett télen is meg tudunk birkózni az áramhiány problémájával – fejtette ki a vállalkozó.

Hozzátette, sok ismerőse és barátja érdeklődik e megoldás iránt, ő pedig szívesen segít minden érdeklődőnek.

Mint megtudtuk, egyik ismerőse már kért forrást az Elérhető hitelek 5-7-9% állami program keretében, melynek összegéből napelem telepítését tervezi.

Minden nehézség ellenére azonban a legtöbb vállalkozó bizakodó. Van, aki a háború végét várja, mások pedig abban reménykednek, hogy a hatóságok megoldják az áramellátás stabilitásának problémáját. Sokan azonban saját kitartásukban és erőforrásaikban látják a megoldást.

Nehéz a dolga Kárpátalja legrégebbi magyar nyelvű lapjának, a Kárpáti Igaz Szónak is. Dunda György lapigazgató elmondása szerint az első gyomrost az vitte be, amikor a háború kezdetén csaknem megkétszereződött a nyomdapapír ára, nőttek az újság szállítási költségei, az állami Ukrposta pedig rendkívül nehézkesen haladt a terjesztéssel. Emellett probléma az előfizetők számának csökkenése, sok magyar hagyta el Kárpátalját, ezért már nem előfizetője a lapnak.

– Ezt a problémát az online térbe való átállással próbáljuk megoldani: az újság weboldalának már nemcsak Ukrajnában, hanem Magyarországon is stabil olvasótábora van, az újságírók aktívan vezetik a lap Facebook-, Instagram- és Telegram-oldalait, és létrehoztak egy ukrán nyelvű verziót is az oldalon – fejtette ki.

Az áramkimaradások azonban teljesen aláássák a terveinket, mondta a lapigazgató.

– A háború előtt fejlesztési terveket készítettünk, most azonban azon gondolkodunk, hogyan maradjunk életben – tette hozzá. – Az újságírók rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak a folyamatos áramkimaradások miatt. El sem tudják képzelni, milyen ez: dolgozni, majd hirtelen megszakítani minden folyamatot, ami különösen bosszantó a készülő anyagok vagy videók szerkesztése és közzététele esetén.

Annak érdekében, hogy megoldják az áramellátás stabilitásának problémáját, a Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége az első áramkimaradások során több magyarországi alapítványhoz fordult segítségért.

Az egyik pályázatukat jóváhagyták, és az újságnak egy generátort biztosítottak. Azonban az újságírók öröme nem tartott sokáig.

– A benzinnel működő generátor néha akár fél napon keresztül is be van kapcsolva, ami hatalmas pénzügyi teher számunkra, hiszen nemcsak üzemanyaggal kell ellátnunk a készüléket, hanem karbantartani és javítani is kell. Költségeink amúgy is bőven vannak… – mesélte Dunda György.

A probléma megoldása érdekében az újságírók folyamatosan új lehetőségek után kutatnak. Először európai médiatámogatási programok keretében nyújtottak be pályázatot egy elektromos töltőállomás beszerzésére, amely biztosíthatná a szerkesztőség számítógépeinek és nyomtatóinak áramellátását, ám sajnos nem jártak sikerrel. Ezután laptopokhoz szükséges powerbank-ek beszerzésére is pályáztak, ám ez az erőfeszítés is hiábavalónak bizonyult. Ennek ellenére a csapat nem adja fel, optimistán tekintenek a jövőbe, és új projektek tervezésén munkálkodnak.

Elolvasom a cikket