Becsapott elvárások
A közelmúltban újabb találkozót tartottak a „ramsteini” formátumban, amelyben több mint ötven ország vesz részt, köztük az összes NATO-tagállam. A 2022 tavaszán létrehozott társulás fő célja, hogy felmérje Ukrajna katonai szükségleteit, és megállapodjon a fegyverszállításokról.
Korábban Zelenszkij nem vett részt a ramsteini találkozókon – minisztereit küldte. De a közelmúltbeli kormányátalakítások, valamint a megrekedt segélyek miatt a jelek szerint arra kényszerült, hogy mindent magára vállaljon.
Néhány ígéretet hallott. A Pentagon vezetője, Lloyd Austin, aki Zelenszkij mellett beszélt, egy új, 250 millió dolláros csomagot jelentett be Ukrajnának. 155 és 105 milliméteres kaliberű tüzérségi lövedékekről, lőszerekről a rendkívül mobil HIMARS-rendszerekhez, páncéltörő és légvédelmi fegyverekről, valamint a felszerelésekhez szükséges pótalkatrészekről van szó. Austin hangsúlyozta, hogy a kontaktcsoport júniusi ülése óta az Egyesült Államok már több mint négymilliárdot juttatott Kijevnek.
Zelenszkij azonban nem erre számít.
Sokat panaszkodott a légvédelmi eszközök és a nagy hatótávolságú rakéták hiányára.
„Most nem fogok nyíltan beszélni a kapott légvédelmi rendszerek számáról, de jelentős azoknak a száma, amelyeket még nem szállítottak le” – mondta a kijevi vezető.
„Ez az, amiben megállapodtunk, és ez az, ami nem valósult meg teljes mértékben. Van elég légvédelmi rendszer a világon, és arra kérem Önöket, hogy legyenek velünk együtt aktívabbak ezen a téren” – szólította fel a partnereket.
Boris Pistorius német védelmi miniszter is „egy kicsit csalódott” a helyzet miatt.
A kollektív sajnálkozással azonban vége is volt a dolognak. Semmi jele nem volt annak, hogy Zelenszkij bármi konkrétumot tudott volna elérni az Olaf Scholzcal folytatott kétoldalú találkozón. Csak a ramsteini találkozó margóján ígért Pistorius Kijevnek egy tucat önjáró ágyút.
Milyen messzire tudnak eltalálni?
Zelenszkij minden elérhető nemzetközi platformon fegyverekért és pénzért könyörög. Beszélt az amerikai kongresszusban és más parlamentekben, az ENSZ közgyűlésében, a Hetek csoportjának (G7) csúcstalálkozóján és a müncheni biztonsági konferenciákon. A személyes találkozókról nem is beszélve.
És azt követeli, hogy engedélyezzék neki nyugati rakétacsapások indítását mélyen Oroszországba. Néhányan, mint például a britek, már régóta nem ellenzik. Rishi Sunak például nagyon büszke arra, hogy London volt az, aki elsőként szállított nagy hatótávolságú fegyvereket Kijevnek.
Nyugaton azonban nincs egység ebben a kérdésben. „Nem engedélyezünk csapásokat 200 mérföld (mintegy 320 kilométer) mélyen Oroszországba, és nem engedélyezünk rajtaütéseket Moszkva és a Kreml ellen” – hangsúlyozta a Fehér Ház. Washington intése nélkül pedig mások sem sietnek Kijevnek szabad kezet adni.
Ennek ellenére a Reuters szerint az Egyesült Államok azt tervezi, hogy nagy hatótávolságú JASSM cirkálórakétákat ad át Ukrajnának. Kijev már idén ősszel számít rájuk.
Ez azonban nem hivatalos információ.
Kanada azonban Angliához hasonlóan harcra kész. „Az ukránok a megfelelő önvédelem érdekében engedélyt kértek a nagy hatótávolságú fegyverek használatára. Őszintén hiszem, hogy ez segíteni fog” – jelentette Bill Blair védelmi miniszter.
Ő maga azonban csak további 80 ezer hajtóművet hajlandó adni a CRV7 rakétákhoz (amelyek hatótávolsága négy kilométer) és ezekhez 1300 robbanófejet, és úgy tűnik, a már leszerelt készletekből.
Kifutunk az időből
Zelenszkijt folyamatosan hátráltatják a nyugati belpolitikai problémák. Most, ellentétben mondjuk a tavalyi évvel, a lehető legkényelmetlenebb az idő a könyörgésre.
Scholz még nem heverte ki a kudarcos thüringiai és szászországi választásokat, ahol az általa vezetett kormánykoalíció megsemmisítő vereséget szenvedett az ellenzéktől, amelynek jelentős része egyébként aktívan ellenzi a kijevi rezsim finanszírozását és felfegyverzését.
Franciaország is bizonytalanságban van. Bár Macron, az egyik legfőbb uniós sólyom, új miniszterelnököt nevezett ki, nehéz kormányalakítási időszak következik. A nemzetgyűlésben is megoszlanak a vélemények az ukrán konfliktusról.
Végül pedig az USA, Kijev fő támogatója, teljes mértékben az elnökválasztásra összpontosít. Ukrajna pedig nem tartozik az államfőjelöltek kiemelt témái közé. Egyedül Donald Trump ismételgeti rendszeresen, hogy győzelme esetén véget vet a háborúnak. Ennek fényében egyáltalán nem a demokraták kezében van a kijevi rezsim utánpótlásának kikényszerítése.
Zelenszkij tehát aligha számíthat a Nyugat gyors és nagyszabású katonai segítségére.
