2024. szeptember 10. kedd. 6:8
Tanácsot kért Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője Nagy István agrárminisztertől: Mit tanácsol a legfőbb gazda azoknak, akiknek minden évben el kell viselniük a Gyermelyi Tésztagyár földjein nyár végén szétszórt trágya szagát? Mert hát mégis csak tűrhetetlen, ez a Pilis nyugati részétől terjengő, a fél Budapestet beterítő büdös. Az érzékeny orrú Vadai Ágnes nem máshonnan idézett kérdéséhez, mint a népszerű rtl.hu cikkéből. Ebben leírják, hogy augusztus elején ismét büdös van, néhol enyhébben, néhol erősen, utóbbi ráadásul éppen a főváros környékén.
Tűrhetetlen. A baloldali tévécsatornának nyilatkozók, akik a büdösben kénytelenek élni néhány napig, felháborodottan beszéltek arról, hogy nem tudnak szellőztetni, ráadásul a legyek támadásának is ki vannak téve. A felzaklató kényelmetlenség oka, hogy a Gyermelyi Tésztagyár baromfirészlegéről kikerülő szerves hulladékkal trágyáztak a cég földjein. Namost, a tyúkszar büdös. Ráadásul, ahogy az oknyomozó tévé kiderítette, ez még októberben is így lesz. Az agrárminiszternek címzett kérdés lényege az, hogy szabályosan helyezték-e el a szántókon a gyermelyi tyúktrágyát.
A miniszter válaszolt, és mezőgazdasági mérnökhöz méltó módon részletes és szakszerű magyarázattal szolgált. Azt írta, a szerves trágya kijuttatásának optimális időpontja az ősz, de a vetésforgó és az eltérő vetésidejű, trágyaigényű növények talaj-előkészítő munkái szükségessé tehetik a trágya nyári kijuttatását is a földekre. A gazdálkodónak egyébként a trágyázás időszakának kijelölésekor figyelembe kell vennie sokféle más szempontot is, így az aktuális és a várható időjárási viszonyokat is. Csapadék, szélirány, hőmérséklet. Tehát minden olyan tényező egyidejű mérlegelése a gazdálkodók feladata, ami hatással lehet az esetleges, a trágyázással óhatatlanul együtt járó kellemetlen szagok mértékére és terjedésére.
Az agrárminiszter szakszerű büdösségügyi válaszának az is fontos része, amiben tájékoztatja az érzékeny orrúak képviseletét magára vállaló Vadai Ágnest, hogy az illetékes kormányhivatal augusztus 9-én „lakossági bejelentést kapott a trágya kihelyezéséből eredő szaghatással kapcsolatosan”. A hatóság ezért helyszíni szemlét tartott, és a szakemberek megállapították, hogy a trágyázás a törvényi előírásoknak megfelelően, az időjárási körülmények figyelembe vételével történik.
Nincs is itt tehát semmi látnivaló. Néhány napig az egészséges táplálkozást nagy erőkkel hirdető városi népeknek is el kell viselniük az esetleges trágyaszagot. Mert hát az ország legnagyobb tésztagyárának termékeit szívesen vásárolják, és jóízűen falják be a makarónit, a cvekedlit, a spagettit, a metéltet és a levestésztát. Ezek elkészültéhez pedig mindenféle összetevő kell. Búza, amiből aztán liszt lesz, a tésztához azonban például tojás is kell, ahhoz meg tyúkok, a tyúkoknak pedig kukorica. Évszázadok óta kialakított módszerekkel működik a mezőgazdaság. Itt minden hasznosul. A tyúkszar is. Nem is akármilyen értékben, elég csak a másutt aranyáron megvásárolható guanóra gondolnunk.
A nem éppen ibolyaillatú fővárosban élők a maguk kelkáposztafőzelék, dohos pince, kipufogógázok és kutyapiszok szagú utcáival, vagy legalábbis azok, akik a tésztagyár alkalmi trágyaszaga miatt olyan vehemensen tiltakoznak, nyilván sokkal szívesebben vennék, ha valami szagtalan műtrágyával lenne dolguk. Nem, akkor az ellen kezdenének aláírást gyűjteni és televíziókban panaszkodni.
Vagy a flaszterzöldek végtelen környezettudatosságában a trágya természetes büdöse egyáltalán nem kaphat helyet?
A szerző író
