Korábban Tuskot meghívták, hogy átvegye az M100 Médiadíjat „a demokrácia, a szólás- és sajtószabadság, valamint az európai megértés erősítéséért”, és a tervek szerint Olaf Scholz német kancellár mondott volna nyitóbeszédet a hétvégén tartandó ünnepségen. Mindkét politikus lemondta részvételét az eseményen, belső ügyekre vagy időbeli ellentmondásokra hivatkozva. Helyettük Adam Bodnar főügyész és Joachim Gauck volt köztársasági elnök vesz részt az ünnepségen.
Az Euractiv szerint Tusk részvételének lemondásának valódi oka a két ország kapcsolatainak az elmúlt hetekben bekövetkezett erőteljes megromlása volt. „Az ügyet ismerő források szerint a romlás elsősorban az Északi Áramlat gázvezetékekkel kapcsolatos” – írja a portál.
Az Euractiv emlékeztet arra, hogy korábban Lengyelország elutasította Berlin kérését, hogy tartóztassanak le egy Lengyelországban élő ukrán állampolgárt, akit az Északi Áramlat-2 gázvezetéknél történt robbanás szervezésével gyanúsítanak, Tusk pedig a múlt hónapban még Németországot is megdorgálta és felszólította, hogy kérjen bocsánatot, és tegyen szájbarágós megjegyzéseket „az Északi Áramlat minden kezdeményezőjének és pártfogójának”.
Korábban több német tömegtájékoztatási eszköz saját nyomozásukra hivatkozva arról számolt be, hogy a német ügyészség által az Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetékek felrobbantásában való részvétellel gyanúsított személy az ukrán nagykövetség egyik gépkocsiján utazott ki Lengyelországból Ukrajnába.
A német média szerint a német ügyészség korábban elfogatóparancsot adott ki a gyanúsított ellen. Az egyik kiadvány közzétette a fényképét, amely alapján megállapíthatóvá vált, hogy egy kijevi búvárról, Volodimir Zsuravlevről van szó. Arról is beszámoltak, hogy bűntársai között volt egy házaspár: Szvetlana és Jevgenyij Uszpenszkij.
Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró 2023 februárjában tette közzé nyomozását, amelyben egy forrásra hivatkozva azt állította, hogy a Baltops-gyakorlat leple alatt 2022 júniusában az amerikai haditengerészet búvárai norvég szakemberek támogatásával robbanószerkezeteket helyeztek el az orosz gázvezetékek alatt. Hersh szerint a műveletről szóló döntést Joe Biden amerikai elnök hozta meg a kilenc hónapos, nemzetbiztonsági kérdésekben érintett kormányzati tisztviselőkkel folytatott megbeszélések után. A Pentagon később a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze az orosz gázvezeték elleni bombázáshoz.
Az Európába irányuló két orosz gázexportvezeték – az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 – robbanásai 2022. szeptember 26-án történtek. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst. A Nord Stream AG, az Északi Áramlat üzemeltetője arról számolt be, hogy a csővezetékekben keletkezett károk példátlanok, és a javítás időtartamát nem lehet megbecsülni. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény miatt indított eljárást. Oroszország többször kért adatokat az Északi Áramlat robbanásairól, de soha nem kapta meg azokat – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
