A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a MATE tanévnyitó ünnepségén kijelentette, hogy a kormány fontos erőforrásként, stabil pillérként tekint az egyetemre a nemzeti érdekérvényesítést célzó, pragmatikus külpolitikai stratégiája végrehajtásában.
Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika kevésbé ideológiai mozgatórugókkal rendelkezik, inkább praktikus célokat tűz ki maga elé, például a hazai termékek és technológiák eljuttatását a külföldi piacokra, vagy az itt még jelen nem lévő tudás hazahozását, illetve a felsőoktatást nemzetköziesítését.
„És azt hiszem, ha ezen három célkitűzést mérlegeljük, akkor innentől kezdve az előző állítást, miszerint a MATE-ra fontos pillérként és erőforrásként tekintünk a külpolitikai stratégia végrehajtásában, máris igaznak tekinthetjük” – fogalmazott.
Rámutatott ennek kapcsán, hogy a MATE az egyik legnemzetközibb egyetem Magyarországon a kétszáz külföldi hallgatójával, akik közül sokan a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében jelenleg hazánkban tanuló nyolcszáz diák közé tartoznak.
Objektum doboz
„És persze mi, magyarok, világnemzet is vagyunk, szétszórtan élünk a világban, ezért fontos az, hogy a MATE más magyar egyetemekkel együtt a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban is részt vesz, s így lehetőséget biztosít a világ távoli tájain élő, magyar gyökerekkel rendelkező fiataloknak, hogy magyarul magyar tudományt tanuljanak” – mondta.
Szijjártó Péter beszédében arra is emlékeztetett, hogy Magyarország nem tartozik a világ legnépesebb, legnagyobb államai közé, korlátozottak az erőforrásai, ezért igazán jól, reálisan kell meghatározni azon ágazatok, technológiák és tudásterületek körét, ahol globálisan versenyképes teljesítmény érhető el a képzésbe történő koncentrált, folyamatos beruházások révén.
„Azt hiszem, hogy minden elfogultság nélkül mondhatjuk azt, hogy a víztudomány, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar vagy az élelmiszerbiztonság mind-mind ilyen területek” – hangsúlyozta.
„Ezért jár a nagyrabecsülés, a köszönet a MATE valamennyi oktatójának, hallgatójának és vezetőjének azért, hogy a külgazdasági stratégiánk ezen fontos területein biztosítják a folyamatos megújulást, s azt, hogy technológiáinkkal, termékeinkkel a világ abszolút élvonalában tudunk lenni” – tette hozzá.
Kiemelte: ha ez nem így lenne, akkor Magyarország nem tudna kétszer annyi terményt előállítani a mezőgazdaságban, mint amennyi szükséges az élelmiszer-fogyasztás fedezéséhez.
„Vagy éppen nem lennénk a világ tíz legnagyobb vetőmagexportőre között, vagy nem járnának az egész világon a magyar élelmiszerbiztonsági rendszer csodájára. Vagy nem zajlanának több száz millió dollár értékben magyar vállalati beruházások kötött segélyhitel-program keretében Laosztól a Zöld-foki Köztársaságon át egészen Vietnamig a víztisztítás, a vízellátás, az akvakultúra, a mezőgazdaság vagy az élelmiszer-feldolgozás területén – sorolta. – Vagy nem kérte volna Üzbegisztán elnöke, hogy a MATE adjon rektort a taskenti állami agráregyetem élére. Vagy nem kérték volna az üzbégek azt, hogy a burgonyavetőmag-fejlesztési programokat innen, Gödöllőről koordináljuk. Vagy nem éppen a MATE Halászati Kutatóintézetét kérte volna föl Mexikó vidékfejlesztési minisztériuma az ottani akvakultúra fejlesztésére” – folytatta.
A miniszter szerint mindez azt mutatja, hogy a MATE vezetői, oktatói és hallgatói fontos erőforrásokat jelentenek a magyar külpolitikai és külgazdasági stratégia végrehajtása során.
„A magyar gazdaság stratégiai ágazatának, a modern, globálisan versenyképes mezőgazdaságnak a jövőjét önök jelentik” – közölte.
„Továbbra is stratégiai szövetségesek vagyunk annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari és élelmiszerbiztonsági technológiák minél több, minél távolabbi ország piacait is meg tudják hódítani. Ebben a közös munkában idén is számítok önökre” – fűzte hozzá.
