Harris és Trump rögtön a mélyvízben találták magukat: Jobban élnek-e az amerikaiak még négy éve, és ki mit tenni, hogy javuljon a gazdasági helyzet? – erről szólt az első kérdés, amire a demokrata alelnök felidézte, hogy középosztálybeli családba született, a kis- és középvállalkozásokat szeretné megerősíteni, mert ezek viszik a hátukon az országot. Támogatásokat, a „lehetőségek gazdaságát” ígérte, mert majd ellenfelét kritizálta, akinek szerinte nincs semmilyen terve, csak azt folytatná, amit az első ciklusában csinált, vagyis adókat csökkentene, ami a gazdagoknak kedvez.
Harris szerint évente 4000 dollárba kerülne Trump visszatérése az átlagos keresetűeknek.
Trump válaszában arról beszélt, hogy az USA a világ legnagyobb gazdasága, csodálatos lehetőségekkel, de a Biden-kormányzat mindent elrontott. Ezen a ponton elkezdett a bűnözésről és a migrációról beszélni, mire a műsorvezető figyelmeztette, az egy külön téma lesz.
„Mindenki tudja, mit fogok tenni – jelentősen csökkenteni fogom az adókat és nagyszerű gazdaságot fogok létrehozni” – mondta erre Trump. Harris ebbe kapaszkodva azt hangsúlyozta: tessék, Trumpnak nincsen terve, nem tud ígérni semmit a középosztálynak, csak a gazdagoknak.
Ezek után Trump arról kezdett beszélni, hogy meg fogja védeni a gazdaságot Kínától. Kamala Harrist pedig veszélyes marxistának nevezte, aki mindenkit szegénységbe taszítana. A vita már ezen a ponton vagdalkozásba csapott át: a jelöltek egymást kóstolgatták, és azon versenyeztek, ki elutasítóbb Kínával szemben, és kinek mekkora felelőssége van a Covid-járványban és annak következményeiben.
Trump finoman szólva lendületbe jött. Kamala Harris viszont kimérten reagált. A demokrata alelnök cérnája a következő kérdésnél szakadt el: az abortuszról kellett véleményt mondaniuk. Trump hangot adott az életpárti véleményének, de a kérdést lényegében az USA tagállamainak hatáskörébe utalta, hivatkozva a Legfelső Bíróság azon döntésére, mely szerint ez nem szövetségi ügy.
Harris viszont egészen szenvedélyesen védte az abortusz liberalizációját, egy ponton valósággal kifakadt, mondván a republikánusok rá akarják kényszeríteni a kilátástalan helyzetben lévő fiatal nőkre, hogy szüljenek, és azt is állította, hogy Trump betiltaná a lombik programot. Erről nyilvánvalóan nincs szó, Trump az európaihoz hasonló szabályokat szeretne, demokrata ellenfele viszont a legszélesebb szabadságot akarja garantálni, első sorban a nők jogait védi, alig törődve a magzatokéval.
Alig fél óra alatt a vita teljesen kilépett a medréből. Ahogy a migráció szóba került, Trump elszabadult. „Látják, mi történik a városokkal szerte az Egyesült Államokban. Megnézed már az ohiói Springfieldet?” – fogalmazott, majd elkezdett arról beszélni, hogy az illegális bevándorlók ellopják az emberek házi állatait, és megeszik. Harris ezt nem bírta ki nevetés nélkül.
Mindenesetre a republikánus jelölt álláspontja világos: meg kell állítani a migrációt.
Erre viszont azonnal ráharapott az alelnök, és a szemére vetette, hogy Trump szövetségesei megtorpedózták a kétpárti bevándorlási törvényt, amely szigorú intézkedéseket vezette volna be. Harris szerint ez azért történt, hogy a Trump-kampányt segítsék, és hozzátette: Trump nem akarja valójában megoldani a problémát, mert kapóra jön neki, hogy ezen lovagolhat.
Hamarosan szóba kerültek a Trump ellen indult eljárások, és az, hogy a demokraták fegyverként használják ellene az igazságszolgáltatási rendszert. Trump szóba hozta az ellene elkövetett merénylet félrekezelését is. A kapitólium ostromáról külön kérdést is kapott, amire válaszul kijelentette: semmit nem tett azon kívül, hogy mondott egy beszédet. Szerinte az, ami történt, végeredményben a demokraták hibája.
Kamala Harris erre egy érzelgős visszaemlékezésbe kezdett arról, hogyan élte meg, hogy a „csőcselék megszentségtelenítette” Washington D. C. kormányzati központját. Erről Trumpnak megint a migránsok jutottak eszébe, és az, hogy le kell zárni a határokat. Aztán rátért a lényegre: az USA választási rendszere hibás, visszaélésekre ad lehetőséget.
Harris szerint azonban nincs semmi probléma. A választások tiszták, törvényesek, a választók egyszerűen kirúgták Trumpot, ennyi történt, csak ő nem tud belenyugodni, ezért nevet rajta a fél világ.
És itt Donald Trump ellenpéldaként hosszasan Orbán Viktorra hivatkozott. Emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök milyen nagyra tartja, hogy Kína fél tőle, hogy kordában tudta volna tartani az oroszokat.
Ha már a háború szóba került, megkérdezték Kamala Harrist, mit gondol a gázai háborúról? Az alelnök tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett. Ugyanerre a kérdésre Trump azt mondta: amikor elnök volt, nem volt háború, meg tudta volna akadályozni az ukrajnai háborút és az izraelit is, de egyébként hitet tett Izrael támogatása mellett, és azzal vádolta Harrist, hogy gyűlöli Izraelt.
– Nézzék meg mi történik a Közel-Keleten? Mi történik a húszikkal. Mi történik Ukrajnában? – mondta Trump, s hangsúlyozta: ha ő lenne az elnök, ez nem fordulhatott volna elő, és ha megválasztják, már a beiktatása előtt rendet fog tenni.
Erre Kamala Harris hosszas személyeskedésbe kezdett arról, hogy Trump egy nevetséges figura, akit mindenki az orránál fogva vezet, aki nem törődik a nemzetbiztonsági kérdésekkel, és ezért szeretnék a diktátorok, mint Putyin, ha ő nyerne. Ez egyébként nem igaz, Putyin Kamala Harris-t favorizálja, és erre Trump is emlékeztette az alelnököt.
Aztán jött a beugratós kérdés a műsorvezetőtől Donald Trumpnak szegezve: „Akarja, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút?” Trump azt mondta: azt akarja, hogy béke legyen. Emlékeztetett rá, mennyibe kerül ez az egész az adófizetőknek, milyen károkat okoz. Kijelentette: jól ismeri Putyint, Biden tárgyalhatott volna vele, rövidre zárhatta volna ezt a konfliktust, de Joe Biden tökéletesen alkalmatlan.
A műsorvezető nem engedte el a gumicsontot, félbe szakította Trumpot és ismét megkérdezte: úgy gondolja-e, hogy az USA legjobb érdekét Ukrajna győzelme szolgálja? Trump megismételte: a béke szolgálja az USA és mindenki legjobb érdekeit.
Ugyanerre a kérdésre Kamala Harris felmondta a kötelezőt: ha Trump lenne az elnök, Putyin már Kijevben ülne, figyelmen kívül hagyta volna az ukránok szabadságharcát, nem segítené a NATO keleti szárnyát védő, veszélyben lévő államokat, például Lengyelországot.
Trump reagált: nem, ha ő lenne az elnök, Putyin most Moszkvában ülne és nem haltak volna meg százezrek. Hangsúlyozta: Biden az USA történetének legrosszabb elnöke, Harris pedig a legrosszabb alelnöke és tárgyalója, mivel három nappal a háború kitörése előtt volt egy tárgyalás, akkor megállíthatták volna az eszkalációt, de nem tették.
Erre Harris válasza az volt, hogy az USA-nak a barátaival kell törődnie, ki kell állnia az értékekért, és nem háttéralkukat kötnie.
A vádra, hogy Trump padlóra akarja vinni a NATO-t, a republikánus jelölt kijelentette: erről szó nincs, de azt nem lehet, hogy az amerikai adófizetők viseljék a legnagyobb terheket.
Ezek után Kamala Harris Trump számlájára írta az afganisztáni kivonulás katasztrófáját, vagyis azt, amikor Joe Biden elnöksége alatt az amerikaiak elhagyták az országot, és az heteken belül a talibán kezére került. Trump ezt visszautasította. Szerinte a fiaskó és az ukrajnai háború is egyértelműen a demokrata vezetés inkompetenciájának eredménye.
Természetesen szóba került az egészségügy is. Trump ellen visszatérő vád, hogy el akarja törölni az Obama Care-t, és az út szélén hagyná az embereket. Ezt egyértelműen cáfolta. Azt mondta, az első ciklusa alatt sem nyúlt hozzá, mert a demokraták nem engedték, de akkor sem eltörölni akarta, hanem egy olcsóbb, mégis hatékonyabb megoldást találni. Ezt akarja most is.
A vita során a jelöltek beszéltek az energetikáról is. Trump változatlanul szkeptikus a zöld megoldásokat illetően, Harris pedig cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint környezetvédelmi megfontolásból betiltaná a repesztéses technikával dolgozó palagáz kitermelést.
Harris többnyire higgadtnak próbált mutatkozni, de nagyon rájátszott az érzelmekre, ahol lehetett. Trump hozta a szokásos formáját, lendületes volt, csapongott. A demokrata alelnök számos alkalommal grimaszolt, kinevette a partnerét, ezzel szemben a republikánus jelöltre inkább az volt a jellemző, hogy Harris szavába vág, akkor is beszél, amikor a másiknál pattog a labda.
És tényleg bárhonnan bárhová képes volt kilyukadni, például a munkahelyek és az amerikai gazdaság témájától egyetlen pillanat alatt váltott arra, hogy Biden azért támogatja olyan elkötelezetten az ukránokat, mert azok kilóra megvették őt is és a fiát is, hasonlóan a kínaiakhoz.
A vita végén mindkét jelölt lehetőséget kapott egy zárónyilatkozatra. Kamala Harris arról beszélt, hogy az USA-nak előre kell mennie, nem fordulhat hátra. A családokba, a kisvállalkozásokba kell fektetni, azzal kell foglalkozni, hogy az USA fenntartható legyen és lehetőséget kínáljon mindenkinek. Megígérte, hogy minden alapvető jogot tiszteletben fog tartani és védeni fog, beleértve az abortuszhoz való jogot is. Minden amerikai elnöke szeretne lenni, mondta, és megtenni mindent, hogy az USA 10 vagy 20 év múlva is egy nagyszerű ország legyen.
Trump arról beszélt, hogy Harris az elmúlt 3 és fél évben nem csinált semmit, nem védte meg a határokat, kritizálta a zöld fordulatot, és rámutatott Németország példájára, amelynek a gazdasága összeomlott a meggondolatlanságok sorozata miatt. Emlékeztetett, hogy a demokratáknak köszönhetően háború van Ukrajnában, a Közel-Keleten, Bidenék eladták Afganisztánt a talibánnak. Felfordulás van mindenhol. Biden a legrosszabb elnök és Harris a legrosszabb alelnök az Egyesült Államok történetében. Szóval, szerinte változás kell – mindenben.
