A műanyag termékek gyártása során különféle vegyületeket használnak, amelyek a használat során bekerülhetnek a szervezetünkbe, és ezek hosszú távú egészségi hatásai sok esetben nem ismertek. Léteznek azonban olyan vegyületek, amelyek káros hatásait már kimutatták, ezek közé tartozik a BPA, vagyis a biszfenol A is. Az ezredforduló után az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyületté vált, de hamarosan felismerték, hogy káros hatása lehet az emberi szervezetre.
Okozhat például prosztata- és mellrákot, cukorbetegséget, pajzsmirigy-zavart, különféle szívbetegségeket, asztmát, de hormonális zavart, korai serdülést, agyi fejlődési rendellenességet, viselkedési zavart, elhízást és meddőséget is. A szakemberek szerint mindezt a BPA hormonkárosító hatása okozza, ez a vegyület ugyanis hasonló szerkezeti felépítésű, mint az ösztrogén hormon. A biszfenol A képes lekötni az ösztrogénreceptorokat, és ezáltal befolyásolhatja a szervezet működését, mivel a BPA utánozza az ösztrogén viselkedését. A kutatások szerint a BPA a szervezetbe jutva hatással lehet a növekedésre, a sejtregenerálódásra, a magzati fejlődésre, az energiaszintre és a reprodukcióra. Ráadásul nem látványosan és gyorsan hat, hanem lassan és folyamatosan fejti ki mérgező hatását, amelynek következményei csak később jelentkeznek.
A gyártók lassan minden termékben lecserélik a BPA-t, azonban nem minden helyettesítő vegyület jó választás. A gyártók a biszfenol A helyett a biszfenol S-t vagy F-et használják, amik a közelmúltban végzett kutatások szerint a BPA-hoz hasonlóan megzavarhatják a szervezet, a sejtek működését.
A BPA-t, BPS-t vagy BPF-et tartalmazó termékeket úgy ismerhetjük fel, ha a palackon a 3-as vagy 7-es újrahasznosítási számot, esetleg a PC betűket találjuk.
