A 2010-es kormányváltást követően a fiskális politika területén azonnal megkezdődött a konszolidáció és az új kormány visszatért a pragmatikus közgazdasági gondolkodáshoz, aminek lényege, hogy – a korábbi gyakorlattal ellentétben – ne a külső eladósodás legyen a növekedés forrása, hanem a munka, a tőke, illetve a tudás termeljen új értéket, mutatott rá az MNB.
A jegybank szerint a fordulat egy új gazdaságpolitikán alapult, aminek középpontjában olyan strukturális reformok és innovációk álltak, amelyek nélkülözhetetlenek voltak az egyensúlyi és növekedési fordulathoz. A korábbi évtizedek egyensúly vagy növekedés közötti választása helyett végre egyszerre valósult meg a pénzügyi egyensúlyok és a gazdasági növekedés képlete.
A gazdaságpolitikai sikerek tekintetében a 2010 utáni időszak számai önmagukért beszélnek. A jegybank szerint a teljesség igénye nélkül az alábbi adatok mutatják az elmúlt évtized sikerességét:
1. A foglalkoztatás 750 ezer fővel emelkedett a 2010-es évtizedben, amivel sikerült újra megteremteni a rendszerváltás során elveszített munkahelyek nagy részét, és az emelkedés a 2020-as évtizedben is folytatódott 2009-hez képest.
2. Ezzel összhangban a munkanélküliek száma 260 ezer fővel csökkent, így a munkanélküliségi ráta tekintetében az EU 3 legjobb országa közé kerültünk az évtized végére (3,3 százalék).
3. A foglalkoztatás mellett a növekedés másik alapját képezte, hogy a beruházások éves átlagban több, mint 5 százalékkal bővültek az elmúlt évtized folyamán. Ennek köszönhetően a beruházási ráta 2019-re 27 százalékra emelkedett, ami a 2. legmagasabb érték volt az EU-ban.
4. A munkahelyek növekvő száma mellett a reálbérek összességében közel 45 százalékkal emelkedtek az évtized folyamán, azaz ekkor ment végbe a rendszerváltás óta bekövetkezett emelkedés több mint fele.
5. A reálbérek ilyen ütemű emelkedését az tette lehetővé a 2010-es évtizedben, hogy a magyar piacgazdaság történetében először értük el és tartottuk fenn több éven keresztül az árstabilitást: az átlagos infláció 2017-2020 folyamán éppen a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékot tette ki.
6. A jövedelmek jelentős emelkedése nyomán a háztartások nettó pénzügyi vagyona a 2010-es évtizedben közel 33 ezer milliárd forinttal, azaz GDP-arányosan 38 százalékponttal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ebben a 10 évben a régiós országokhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság pénzügyi vagyona, aminek eredményeként 2019 végén egyedül hazánkban haladta meg a nettó pénzügyi vagyon a GDP szintjét.
7. A magyar költségvetés ESA-hiánya 2012 és 2019 között minden egyes évben a három százalékos maastrichti küszöbérték alatt maradt, így a kormányzati szektor egyenlege korábban soha nem látott stabilitást mutatott. Ezt segítette, hogy az állam kamatkiadása a GDP 2,2 százalékára csökkent az évtized végére.
8. A magyar államadósság a 2010-es években csökkenő pályára állt: az adósságráta 2011 és 2019 között minden egyes évben csökkent, amire az Európai Unió országai közül Málta mellett csak hazánk volt képest.
9. A külső egyensúly egyedülállóan stabil volt. A folyó fizetési mérleg a 2010-es évtized során 10 évből 9-ben többletet mutatott, ami átlagosan a GDP 1,5 százalékát tette ki. Hasonlóra az elmúlt fél évszázadban nem volt példa.
10. Visszafordult a külső eladósodás: a 2010-es években hazánk GDP-arányos nettó külső adóssága közel 50 százalékponttal csökkent, ami egyedülálló eredmény a hazai gazdaságtörténetben.
11. A devizahiteleket forintra váltottuk. A 2014-15-ben hatályba lépő forintosítási törvények révén a devizahitelek aránya a háztartások banki hiteltartozásain belül a 2010-es 65 százalékról 2019 végére 0,7 százalékra esett vissza. Az államadósságon belül a devizaadósság aránya az évtized folyamán 50 százalék feletti értékről 21 százalékra csökkent.
12. A jegybanki aranytartalék az évtized alatt tízszeresére, majd 2021-ben a kezdeti érték harmincszorosára nőtt, és az így kialakult 94,5 tonnás állománya a legmagasabb szint a Magyar Nemzeti Bank megalapítása óta.
A sort lehetne még folytatni, ugyanakkor a fentiekből is látható, hogy az előző évtizedet minden szirénhang ellenére megnyerte a magyar gazdaság, hangsúlyozta az MNB közleménye, amely szerint a sikeres gazdaságpolitika alapja az egyensúly fenntartása és a gazdasági növekedés egyidejű biztosítása volt. Ennek eredményeként a 2010-es években egy egyedülálló felzárkózási periódus kezdődött meg a magyar gazdaság történetében, ami az elmúlt 100 év gazdaságilag legsikeresebb évtizedét eredményezte.