MH/ MTI
2024. szeptember 12. csütörtök. 18:51
Rekordszámú, több mint 3,7 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly az Európai Unió területén nem EU-s állampolgároknak, 4,7 százalékkal többet, mint 2022-ben – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből.
Az engedélyek mintegy 33 százalékát továbbra is munkavállalási célból kérték; ez több mint 1,3 millió kérelmezőt érintett. A második leggyakoribb hivatkozás a családi ok volt, amellyel a kérelmezők 26,4 százaléka, azaz mintegy 980 ezer ember indokolta folyamodványát.
Míg a munkavállalás céljából kiadott engedélyek között az előző évhez képest kisebb visszaesés volt tapasztalható, a családi okok miatti kérelmezések 2023-ban több mint hat százalékkal nőttek.
A tanulmányi célokból kiadott tartózkodási engedélyek tavaly mintegy 14 százalékot tettek ki – ez körülbelül 534 ezer embert érintett –, ez az arány tavalyelőtt 13,5 százalék volt, így ez nőtt egy év alatt a legtöbbet.
Az Eurostat adatai szerint a legtöbb tartózkodási engedélyt ukrán állampolgárok kapták, mintegy 307 ezren, őket a fehéroroszok – több mint 281 ezren –, majd az indiaiak – több mint 200 ezren – követik.
Legnagyobb arányban az ukránok kértek tartózkodási engedélyt munkavégzés céljából, 71 százalékuk. A nemzetközi védelemért folyamodók több mint 77 százaléka szíriai, 85 százaléka afganisztáni volt.
A családi okok a marokkói (mintegy több mint 50 százalék) és az orosz (39,4 százalék) állampolgárok esetében tették ki az engedélyek legnagyobb részét. A tanulmányi okokra hivatkozók között a legtöbb, mintegy 37 százalék kínai állampolgár volt.
