A maradványokat 2015-ben fedezték fel a franciaországi Rhône-völgy barlangrendszerében, amelyről ismert, hogy a korai Homo sapiens otthona volt. Ez a legújabb munka azonban azt mutatja, hogy a barlang a neandervölgyieknek is otthont adott egy másik időpontban, körülbelül 40-45 ezer évvel ezelőtt, fajként való létezésük vége felé.
A teljes genom szekvenálása után a kutatók rájöttek, hogy ez nem olyan, mint bármely más neandervölgyi, amelyet korábban találtak. Látszólagos kora ellenére genetikai felépítése szorosabban kapcsolódott a korai neandervölgyiek genomjához, akik több mint százezer évvel ezelőtt éltek, amely arra utal, hogy az egyén egy olyan populációhoz tartozott, amely legalább ötvenezer évig elszigetelt volt másoktól.
Jelentőségének jelzésére a kutatók a titokzatos neandervölgyit J. R. R. Tolkien univerzumának egyik szereplője után Thorinnak nevezték el.
„Thorin a Hobbitban az egyik utolsó törpekirály a hegy alatt, és az utolsó a leszármazási vonalában. Thorin, a neandervölgyi szintén a leszármazási vonal végét jelenti. Az emberi lét útjának vége” – mondta Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem társszerzője és paleoantropológusa.
„Thorin felfed egy ismeretlen neandervölgyi populációt, és újraírja az emberiség utolsó nagy kihalásáról alkotott ismereteinket” – magyarázza.
A Thorin és a többi késő neandervölgyi közötti hatalmas szakadék illusztrálására Slimak elmagyarázza, hogy „50 000 év eltérése az, ami elválasztja a nagymamád apró kutyáját a farkastól”. Ezekkel a szemfogakkal ellentétben azonban a két populáció ugyanazon fajként csoportosítható.
Az IFLScience-nek nyilatkozva Martin Sikora, a tanulmány vezető szerzője a Koppenhágai Egyetemről ezt így fogalmazza meg: „A Thorin és a többi késő neandervölgyi közötti eltérés összehasonlítható az Afrikán kívüli, összes modern emberrel. Mivel mindannyian ismerjük a modern ember fenotípusos sokféleségét, hasonló sokféleséget várnék a neandervölgyi populációk között is.”
Az eltérés mértéke különösen furcsa, mivel más késő neandervölgyiek viszonylag közel éltek Thorinhoz, bár úgy tűnik, hogy alig vagy egyáltalán nem volt kapcsolat a csoportok között.
Meglepte őket ez a leválasztás, és a kutatók felfedezték azt az elképzelést, hogy a barlang üledékének kormeghatározása (körülbelül 40-45 ezer évvel ezelőtt) félreértés volt. Elemezték Thorin csontjainak és fogainak izotópjait, hogy betekintést nyerjenek abba, milyen éghajlaton élt: a késő neandervölgyiek a hideg jégkorszakban éltek, míg a korai neandervölgyiek sokkal melegebb éghajlatot tapasztaltak.
Elemzésük megerősítette, hogy Thorin nagyon hideg éghajlaton élt, amely késő neandervölgyivé tette. Tisztázatlan okokból azonban Thorin és társai egyszerűen nem keveredtek a szélesebb népességgel.
A kutatók szerint szinte elképzelhetetlen lenne, hogy a Homo sapiens fenntartsa ezt a szintű elválasztódást, de talán neandervölgyi unokatestvéreink nem úgy gondolkodtak, mint mi.
„A Thorin-populáció 50 000 évet töltött anélkül, hogy géneket cserélt volna más neandervölgyi populációkkal. Így van ötven évezredünk, amely alatt két neandervölgyi populáció, amelyek körülbelül tíznapos sétára éltek egymástól, együtt éltek, miközben teljesen figyelmen kívül hagyták egymást” – mondta Slimak nyilatkozatában.
„Ez elképzelhetetlen lenne egy sapiens számára, és felfedi, hogy a neandervölgyieknek biológiailag nagyon másképp kellett elképzelniük a világunkat, mint mi, sapiensek” – jegyezte meg.
