A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentést tett a nyomozó hatóságnál, és honlapja Figyelmeztetések menüpontjában jelzést tett közzé az ügyfelek számára egy, a nevével visszaélő újabb csalássorozat nyomán. Mint emlékezetes, tavaly szeptemberben és idén májusban adathalász támadók a jegybank telefonszámaival visszaélve próbálták megszerezni az ügyfelek bizalmas banki adatait.
A mostani támadássorozatnál a bűnözők a közösségi médiában tesznek közzé – vélhetően robotokkal – céges hirdetéseket arról, hogy az MNB (jellemzően a Mol-csoporttal vagy más társasággal közösen) befektetési programot indított el, s ennek keretében az együttműködő cég részvényeit lehet megvenni. A hirdetésre kattintó érdeklődőket olyan honlapra navigálják át, amelyeken az ország vezető internetes hírportáljainak arculatával, esetleg ismert közéleti szereplőkkel, hamisított újságcikkekben reklámozzák a befektetést. Innét továbblépve az ügyfelek megadhatják adataikat, majd a csalók telefonos, e-mailes egyeztetés nyomán szerződéstervezetet küldenek nekik. Az ezt aláíró, majd pénzt átadó ügyfelek többé nem kapják vissza befektetésüket.
A csalók mostanáig Luna Capitals, Cosmos Capital, Act Human Capital, Devix Group, Market Internal, illetve Multistox cégneveket használtak a visszaéléseknél. A bűncselekmény hitelességének növeléséért az általuk kiküldött „Projekt beruházási megállapodás” vagy „Arbitrázsi megállapodás” elnevezésű szerződéseken egy jelenleg vagy korábban felügyelt intézmény MNB-tevékenységi engedélyszámát szerepeltetik. Az ügyfelekkel való egyeztetések során az MNB közvetítői adatbázisából véletlenszerűen kiválasztott magánszemélyek neveit és nyilvántartási számait használják. Szintén e célt szolgálja, hogy a dokumentumokon valótlanul azt is állítják, hogy a befektetők ügyfélszámláján lévő pénzt a jegybank garantálja. A minimális befizetési összeg kilencvenezer forint, amelyre a hirdetésekben irreális (akár heti százszázalékos) hozamot ígérnek, passzív jövedelemként elérhető, kiváló megtakarítási lehetőségként.
A valóság ezzel szemben az, hogy az MNB nem indított el befektetési programot a közelmúltban egyetlen tőzsdei kibocsátó társasággal sem, s így ehhez kapcsolódó garanciát sem vállal. Az MNB-hez idén eddig több mint húsz ügyfélmegkeresés érkezett a témában. Két ügyféltől a csalók nemcsak a kezdeti befektetési összeget, de milliós megtakarítást vettek el a magukat „befektetési tanácsadóként” vagy „könyvelőként” feltüntető csalók úgy, hogy távoli elérést biztosító programot telepíttettek az adott magánszemély számítógépére. Támadásaik célja egyedül a befektetők megtakarításainak megszerzése, a csalás, vagyis nem végeznek jogosulatlan pénzügyi tevékenységet (pl. engedély nélküli tőkepiaci műveleteket, betétlekötést stb.) sem. Az ügyfelek pénzét magánszámlákra utaltatják el, majd azonnal eltűnnek.
A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére tíz állami intézmény, köztük az MNB és a pénzpiac szereplői KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytatnak, továbbá elemzik a folyamatokat, lehetséges intézkedéseket az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására, védelmére. Érdemes felkeresni az MNB Pénzügyi Navigátor weboldalának digitális biztonsággal kapcsolatos oldalát is, amelyen hasznos információk találhatók a témában.
Ha egy ügyfél esetlegesen pénzt adott át a bűnözőknek, vagy bankszámlájánál visszaélést tapasztal, célszerű haladéktalanul feljelentést tennie a rendőrségen, bejelentést tenni bankjánál, segítve a visszaélések felderítését.
