Az egyiptomi piramisok az ősi civilizáció örök tanúi, és olyan titkokat őriznek falaik között, amelyek évszázadok óta felkavarják a kutatók elméjét. Az évezredek homokjába rekedve ezek a fenséges építmények továbbra is olyan rejtélyeket tartalmaznak, amelyektől eláll a lélegzetünk. A tudósok által a piramisok mélyén tett felfedezések némelyike azonban nemcsak érdekes, hanem riasztó is, és kétségbe vonja a múltról alkotott képünket és e monumentális síremlékek valódi célját.
Egyes leletek, például szokatlan eszközök vagy szerszámok arra utalhatnak, hogy az ókori egyiptomiak olyan technológiákat használtak, amelyeket a modern tudomány még nem tud megmagyarázni. Ez felkelti az ismeretlentől való félelmet. A megmagyarázhatatlanság, a bevett elképzelések veszélyeztetése és az ismeretlen vagy misztikus vonatkozásokkal való kapcsolat szorongást és félelmet kelthet a tudósokban, ami óvatossá teszi őket az egyiptomi piramisok rejtélyes leleteinek vizsgálatában. A Life.ru szerint a legfurcsább és legfélelmetesebb dolgokat találták a homokban.
„A halottak könyve”
2023 elején megrázta a világot a hír: Szakkarában, Dzsószer, Egyiptom egyik első fáraójának piramisa közelében 16 méteres papirusztekercsre bukkantak. Az ijesztő „Halottak könyve” elnevezés ellenére ennek a leletnek semmi köze nem volt a feltámadáshoz. Valójában egyfajta útikönyv volt a túlvilági utazáshoz.
A tekercset, amely a valaha talált legrészletesebbek egyike, Jahmosznak szánták, egy nemesembernek, akinek a nevét több mint 260 alkalommal említi a szöveg. Jahmosz Kr. e. 300 körül élt, és ezt a tekercset a szarkofágjában helyezték el, hogy segítse őt a túlvilági élet megpróbáltatásaiban.
Idegen fekete dobozok
A Gízától délre, a fenséges piramisok közelében lévő homokdűnék között a tudósok elképesztő leletre bukkantak: 24 masszív, tömör gránitból faragott fekete dobozra. Mindegyik több mint 100 tonnát nyom, olyanok, mint az idő homokjában elrejtett óriási ládák.
A kemény kő precíz és filigrán megmunkálása lenyűgözte a kutatókat. Úgy tűnt, hogy ez a kézműves munka túlmutat az ókori Egyiptom ismert technológiáin. A tudósok azon törik a fejüket, hogy kitalálják, mi lehetett ezeknek a több mint háromezer évvel ezelőtt készült titokzatos ládáknak a célja. Egyesek még merész elméleteket is megfogalmaztak, azt állítva, hogy a dobozokat nem földi kezek alkották, hanem idegen vendégek látogatásának nyomai, akik tárgyi emlékeiket a bolygónkon hagyták. Ezek az óriási gránitládák egyelőre hallgatnak, és céljuk továbbra is rejtély marad, megmozgatva a képzeletet, arra kényszerítve minket, hogy újragondoljuk az ősi civilizációk történetét és lehetőségeit.
Hajók a túlvilági utazáshoz
A csónakokat az egyik piramis közelében fedezték fel. Becslések szerint háromezer évesek lehetnek. Ezek az Abüdoszban talált csónakok a fáraók túlvilágra szállítására szolgáltak. Összesen 14 ilyen hajót találtak, amelyek hossza 18 és 25 méter között változik. Mindegyikben akár 30 evezős is elférhetett. Ez a lenyűgöző flotta méretével és technikai tökéletességével lenyűgözi a történészeket. Az abüdoszi hajók felfedezése előtt ugyanis a tudósok úgy vélték, hogy az ókori egyiptomiak nem rendelkeztek magas szintű hajóépítési tudással, mert nem a tengernél éltek. Ez a felfedezés azonban teljesen megcáfolta ezt az elképzelést, és megmutatta, hogy az egyiptomiak nagyon ügyes mesterek voltak a nagy hajók építésében.
Sikító Múmia
Az egyiptomi piramisok mélyén, ahol a fáraók és udvaroncaik évezredek óta eltemetve vannak, sok rejtély rejtőzik. Egyikük egy rejtélyes múmiához kapcsolódik, amelyet 1935-ben találtak meg Senmut, egy Hatsepszut királynő idejéből származó építész sírjában. A fakoporsóban egy nő maradványai voltak, de az arca igazi borzongást keltett a kutatókban szenvedő grimaszával, amely egy eltorzult, Edvard Munch híres Sikoly című festményére emlékeztető, szenvedő grimasz volt.
Ókori egyiptomi varázskönyv
Az 1970-es években kutatók felfedeztek egy ősi, kopt nyelven írt könyvet, amely a 7-8. századból származik. A könyv, amely több mint ezer éve a földben van, ősi hiedelmek titkait őrzi. Bár a szövegét még nem sikerült teljesen megfejteni, a tudósok máris számos esetre vonatkozó „varázsigéket” fedeztek fel benne: a gonosz szellemek kiűzésétől kezdve a szerelmi varázsigékig és átkokig.
Ez a lelet, bár nem olyan lenyűgöző, mint a fáraó múmiája, értékes betekintést nyújt az ókori egyiptomiak spirituális világába. Lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük, hogyan tekintettek a világra, mik voltak a félelmeik és a reményeik, sőt, talán még korunk számára is találunk valami hasznosat ebben a misztikus tudásban.
Az ókori Egyiptom nemcsak piramisok és fáraók, hanem a mítoszok, istenek és mágia csodálatos világa is. A túlvilági erőkbe vetett hit az egyiptomi élet minden területét áthatotta, és ezt a régészeti leletek is alátámasztják.
