Mi Oroszországban a számunkra legfontosabb értékeket az ország alaptörvényében, az alkotmányban határoztuk meg és rögzítettük. Megvédjük ezeket az értékeket és mindazokat, akik osztoznak bennük. Akik hozzánk hasonlóan szentnek tartják az emberek jogát arra, hogy anyanyelvükön beszéljenek, és megtartsák apáik hitét, hogy harmóniában éljenek a természettel – annak természetes törvényei szerint – mondta.
Nem harcolunk más értékek ellen – mi a sajátjainkat támogatjuk. Ez egyébként a szemléletbeli különbség köztünk és ellenfeleink között. És ezt a döntést azoknak a felhívásoknak egyre növekvő áradatára válaszul hoztuk, amelyek olyan országokból érkeznek, ahol az embereket lényegében megfosztják a választás szabadságától. Elsősorban gyermekes családokról van szó, akikkel szemben a helyi hatóságok perverz etikai értékrendet alkalmaznak- tette hozzá.
Rámutatott, hogy Oroszországban „száz- vagy ezerszámra” épülnek új mecsetek, templomok, zsinagógák, Mint mondta, erre sem a cári, sem a szovjet Oroszországban nem volt példa.
Oroszország eredendően többnemzetiségű államként jött létre, és ez nyilvánvalóan hatással volt hagyományainkra. Ez közös identitásunk és szellemi erőnk alapja – hangoztatta, hozzátéve, hogy Oroszország nagy hangsúlyt fektet a kultúra fejlesztésére a kulturális örökség helyszíneinek védelme érdekében.
Putyin szerint ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye fogja meghatározni a kultúra és az egész világrend jövőjét. Hangot adott azon álláspontjának, miszerint eljött az ideje a nemzeti kultúrák új, közös nemzetközi infrastruktúrájának kialakítására.
Szavai szerint a humanitárius kapcsolatok, a művészeti és oktatási együttműködés, az ifjúsági csereprogramok az orosz soros BRICS-elnökség prioritásai közé tartoznak. Azt hangoztatta, hogy a BRICS a multilaterális világ prototípusa, ahol olyan elvek uralkodnak, mint a kölcsönös tisztelet, a fejlődés útjának független megválasztása és az ENSZ Alapokmánya legfontosabb alapelvének – minden állam szuverén egyenlőségének – gyakorlati biztosítása.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban tartották a BRICS-országok külügyminisztereinek találkozóját.
Az eseményen külön tárgyalásokra is sor került a globális dél és kelet több országának részvételével. Szeptember 2-án a Bloomberg forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Törökország kérelmet nyújtott be a BRICS-hez való csatlakozásra.
A 2024. január 1-jén kezdődő orosz elnökséggel egyidejűleg öt további ország – Egyiptom, Irán, Egyesült Arab Emirátusok, valamint a korábban az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseként ismert Szaúd-Arábia – hivatalosan is csatlakozott a Kínát és Indiát is tömörítő nagyhatalmi csoportosuláshoz.
Januárban Kína új tagok felvételére szólította fel a BRICS-országokat, hogy ellensúllyá válhassanak a Nyugattal szemben.
