Ennek gyönyörű illusztrálására a tudósok összeállítottak egy egyperces videót, amely bemutatja a Föld tektonikus és lemezhatárainak mozgását az elmúlt 1,8 milliárd évben (a történelem mindössze negyven százaléka).
Ez egy ausztrál és kínai geológusok által készített, új tanulmányból származik, amely új geofizikai adatok és továbbfejlesztett szimulációs szoftverek segítségével finomította a Föld tektonikus és lemezhatár-evolúciójának néhány, már létező modelljét.
A videó a 21. században kezdődik az összes ma ismert kontinenssel – Észak-Amerikával, Dél-Amerikával, Európával, Ázsiával, Afrikával, Ausztráliával és az Antarktiszszal –, és visszafelé halad az időben.
Objektum doboz
Néhány millió éven belül a kontinentális lemezek elkezdenek egymás felé hajlani és elcsúszni. Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt láthatjuk Pangaea, a dinoszauruszok korához kapcsolódó szuperkontinens megjelenését, amely körülbelül 335 millió évvel ezelőtt jött létre.
Ahogy évmilliók repülnek el, tanúi lehetünk más szuperkontinensek létrejöttének és tektonikus felbomlásának. Például ott van a Rodinia szuperkontinens, amelyet egy régebbi szuperkontinens, a Nuna szétválása hozott létre körülbelül 1,35 milliárd évvel ezelőtt.
Az 1,8 milliárd és 0,8 milliárd évvel ezelőtti geológiai időszakot néha „unalmas milliárdnak” nevezik, mert egyes modellek azt sugallják, hogy ez a viszonylagos tektonikus stabilitás időszaka, kevés mozgással. Ez a legújabb modell azonban azt sugallja, hogy ez indokolatlanul durva értékelés. Az „unalmas milliárd” valójában a dinamikus geológiai tevékenység hosszú ideje volt.
Ez még nem a Föld tektonikus lemezei történetének vége. Bolygónk felszíne még mindig radikális változásokon megy keresztül, bár nagyon lassan.
Ennek élénk illusztrációja látható Afrikában, amely egy kolosszális szakadékot mutat be, amely több ezer kilométeren keresztül húzódik lefelé Etiópián, Kenyán, a Kongói Demokratikus Köztársaságon, Ugandán, Ruandán, Burundiban, Zambiában, Tanzániában, Malawin és Mozambikon keresztül. Öt-tízmillió év múlva ez a növekvő hasadék Kelet-Afrika egy részét leválaszthatja a kontinens többi részéről, amely valószínűleg egy új óceán kialakulását eredményezi a két földtömeg között. Afrika, ahogy tudjuk, gyakorlatilag két részre fog szakadni.
A jövőben még szélsőségesebb változások várhatók. A tektonikus mozgás modellezése azt sugallja, hogy bolygónk körülbelül 200 millió év múlva egy új szuperkontinenst fog hordozni.
Az egyik elképzelés magában foglalja az Amasia nevű szuperkontinens kialakulását, amelyben az Antarktisz kivételével az összes kontinens „összebújhat” az Északi-sark körül. Egy másik lehetséges forgatókönyv az Aurica létrejötte, ez esetben az Egyenlítő környékén várható nagyobb kontinensmozgás.