Személyre szabott rák elleni vakcinák
Angliában az NHS több ezer rákos betege hamarosan hozzáférhet egy új vakcina kísérleteihez. Ennek célja, hogy felkészítse az immunrendszert a rákos sejtek megtámadására és csökkentse a kiújulás kockázatát. Emellett várhatóan kevesebb mellékhatással jár, mint a hagyományos kemoterápia.
Harminc kórház csatlakozott a Cancer Vaccine Launch Pad nevű szervezethez, amely betegeket toboroz a jövőbeli vizsgálatokhoz, és ugyanazt az mRNS-technológiát használja, amelyet a jelenlegi COVID-19 vakcináknál is alkalmaznak.
Az Egyesült Királyságból, Németországból, Belgiumból, Spanyolországból és Svédországból több mint 200 beteg kap majd legfeljebb 15 adag személyre szabott vakcinát, és a kísérlet várhatóan 2027-re fejeződik be.
A teszt 18 ráktípus korai stádiumban történő felismerését teszi lehetővé
Amerikai kutatók olyan tesztet fejlesztettek ki, amely állításuk szerint 18 ráktípust képes korai stádiumban kimutatni. A Novelna teszt a hagyományos invazív és drága módszerek helyett a páciens vérfehérjéjének elemzésével működik.
Egy 440 olyan emberen végzett szűrővizsgálat során, akiknél már diagnosztizálták a rákot, a teszt a férfiaknál az első stádiumú rákos megbetegedések 93 százalékát, a nőknél pedig 84 százalékát azonosította helyesen. A kutatók úgy vélik, hogy az eredmények „megnyitják az utat egy költséghatékony, nagy pontosságú, többcsatornás szűrővizsgálat előtt, amely a lakosság egészére kiterjedően alkalmazható”.
Ez azonban csak a kezdet. Ilyen kis szűrési minta és a társbetegségekre vonatkozó információk hiányában a teszt jelenleg inkább „kiindulópont a rák korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok új generációjának kifejlesztéséhez”.
Hétperces rákkezelés
Az angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) a világon elsőként fog olyan rákkezelő injekciót alkalmazni, amely mindössze hét percet vesz igénybe, ahelyett, hogy jelenleg akár egy órát is igénybe vesz ugyanannak a gyógyszernek az intravénás beadása. Ez nemcsak a betegek számára gyorsítja fel a kezelési folyamatot, hanem az egészségügyi szakemberek számára is időt szabadít fel.
A gyógyszer többek között a tüdő- és mellrákot kezeli, és a várakozások szerint a jelenleg intravénásan kapott 3600 angliai NHS-páciens többsége most átáll az injekcióra.
Precíziós onkológia
A precíziós onkológia „a legjobb új fegyver a rák legyőzésére” – mondta Csicsen Wang, a Genetron Health vezérigazgatója. Ez magában foglalja a rákos daganatok genetikai felépítésének és molekuláris jellemzőinek tanulmányozását az egyes betegeknél.
A precíziós onkológiai megközelítés azonosítja a sejtekben bekövetkező változásokat, amelyek a rák növekedését és terjedését okozhatják. Ezután személyre szabott kezelések fejleszthetők ki.
A 100 000 Genom projekt, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kezdeményezése, több mint 13 000 brit rákos betegtől származó daganatmintát vizsgált meg, és sikeresen integrálta a genomikai adatokat a hatékony kezelések jobb azonosítása érdekében.
Mivel a precíziós rákkezelés célzott – ellentétben az általános kezelésekkel, például a kemoterápiával –, ez az egészséges sejtek kisebb károsodását és ennek következtében kevesebb mellékhatást jelenthet.
A mesterséges intelligencia harcol a rák ellen
India olyan új technológiákat használ, mint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás a rákkezelés átalakítására.
Az AI-alapú kockázati profilalkotás például segíthet a gyakori rákos megbetegedések, például a mellrák szűrésében, ami korai diagnózishoz vezethet. A mesterséges intelligencia technológiát a röntgenfelvételek elemzésére is lehet használni, hogy olyan helyeken is fel lehessen fedezni a rákot, ahol a képalkotó szakemberek nem feltétlenül állnak rendelkezésre.
Ez két olyan beavatkozás a 18 közül, amelyet a Negyedik Ipari Forradalom Indiai Központja fel kíván gyorsítani a rákkezelésben.
Jobb előrejelző képességek
A tüdőrák évente több embert öl meg az Egyesült Államokban, mint a következő három leghalálosabb rákos megbetegedés együttvéve. A betegség korai stádiumát közismerten nehéz felismerni pusztán röntgensugarakkal és vizsgálatokkal.
Az MIT tudósai azonban kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia tanulási modellt, amely alacsony dózisú CT-felvételek segítségével hat évvel előre meg tudja jósolni a tüdőrák kialakulásának valószínűségét.
A komplex képalkotási adatok felhasználásával betanított Sibyl egy nemrégiben készült tanulmány szerint képes megjósolni a tüdőrák rövid és hosszú távú kockázatát is.
„Azt találtuk, hogy bár mi emberek nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy hol van a rák, a modellnek mégis lehet némi előrejelző ereje arra vonatkozóan, hogy a rák végül melyik tüdőben fog kifejlődni” – mondta Jeremy Wolvend társszerző.
Nyomok a rákos DNS-ben
Az angliai Cambridge-i Egyetem kórházaiban 12 000 beteg rákos daganatának DNS-éből új nyomokat fedeznek fel a rák okairól. A genomiális adatok elemzésével az onkológusok azonosítják azokat a különböző mutációkat, amelyek hozzájárultak a rák kialakulásához az egyes személyeknél.
Ilyen például a dohányzásnak, az ultraibolya fénynek való kitettség vagy a sejtek belső működési zavarai. Olyan ez, mint „ujjlenyomatok a tetthelyen” – mondják a tudósok, és egyre többet találnak belőlük.
„58 új mutációs jelet azonosítottunk, és bővítettük a rákról szerzett ismereteinket” – mondja a tanulmány szerzője, Andrea Degasperi a cambridge-i onkológiai tanszékről.
Folyékony és szintetikus biopszia
A biopszia az orvosok fő módja a rák diagnosztizálására, de az eljárás invazív, és a szövet egy darabjának eltávolítását jelenti a testből, néha sebészeti úton, hogy azt laboratóriumban vizsgálhassák.
A folyékony biopszia egy egyszerűbb és kevésbé invazív megoldás, amellyel vérmintákat lehet vizsgálni a rák jeleinek kimutatására.
A szintetikus biopszia egy másik újítás, amely a rákos sejteket a betegség korai szakaszában megnyilvánulóvá teheti.
CAR-T sejtterápia
A leukémiás betegek esetében 2022-ben sikeresnek nyilvánítottak egy olyan kezelést, amely az immunsejteket a rákos sejtek felkutatására és elpusztítására készteti.
A CAR-T sejtterápia néven ismert kezelés során a rákos betegeknél eltávolítják és genetikailag módosítják a T-sejteknek nevezett immunsejteket. A módosított sejtek ezután olyan fehérjéket, úgynevezett kiméra antigénreceptorokat (CAR) termelnek, amelyek képesek felismerni és elpusztítani a rákos sejteket.
A Nature folyóiratban a Pennsylvaniai Egyetem tudósai bejelentették, hogy az első CAR-T-sejtterápiával kezelt emberek közül kettő 12 évvel később még mindig remisszióban van.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság azonban jelenleg vizsgálja, hogy az eljárás valóban rákot okozhat-e, miután 33 esetben jelentettek másodlagos rákos megbetegedést olyan betegeknél, akik CAR-T terápiában részesültek.
Még nem dőlt el, hogy a terápia okolható-e, de elővigyázatosságból most figyelmeztetést helyeztek el a gyógyszer csomagolásán.
A hasnyálmirigyrák elleni küzdelem
A hasnyálmirigyrák az egyik leghalálosabb rákos megbetegedés. Ritkán diagnosztizálják, mielőtt elkezdene terjedni, és a túlélési aránya öt éven felül kevesebb mint 5 százalék.
A University of California San Diego School of Medicine tudósai kifejlesztettek egy tesztet, amely egy vizsgálat során a korai hasnyálmirigyrákos esetek 95 százalékát kimutatta.
A Nature Communications Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány kifejti, hogyan használták az extracelluláris vezikulákban – a sejtek közötti kommunikációt szabályozó részecskékben – található biomarkereket az I. és II. stádiumú hasnyálmirigy-, petefészek- és hólyagrák kimutatására.
A tudósok egyre közelebb kerülnek a gyógymódhoz is. Egy új amerikai és brit tanulmány megállapította, hogy a hasnyálmirigyrák kikapcsol bizonyos molekulákat egy kulcsfontosságú génben.
Most már van remény arra, hogy az új ismeretek „a jövőben hatékonyabb kezelési lehetőségek kifejlesztéséhez vezethetnek” – mondta Chris Macdonald, a Pancreatic Cancer UK kutatási vezetője.
A mellrák kockázatát csökkentő tabletta
Egy olyan gyógyszert tesztel az angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS), amely felére csökkentheti a nőknél a mellrák kialakulásának esélyét. A készítmény közel 300 000 olyan nő számára lesz elérhető, akiknél a legnagyobb kockázatot jelenti a mellrák kialakulása, amely az Egyesült Királyságban a leggyakoribb ráktípus.
A gyógyszer az aromatáz enzim blokkolásával csökkenti a nők által termelt ösztrogén szintjét. Sok éven át alkalmazták mellrák kezelésére, de most megelőzésre használják újra.
„Ez az első olyan gyógyszer, amelyet egy világelső új program részeként újrafelhasználnak, amely segít abban, hogy a meglévő gyógyszerekben rejlő teljes potenciált új célokra használjuk fel, és ezáltal több életet menthessünk meg és javíthassunk az NHS-en belül” – mondta Amanda Pritchard, az NHS főigazgatója.
